Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-22 / 8028. szám
Palkó vies Imre segélykiáltása -Tegnap a parlamentben napirend előtt kért szót Palkódics Imre, MDF-es képviselő, a Munkástanácsok Orszá- 003 Szövetsége elnöke. Felszólalását kissé rövidítve közöljük. Tekintsék e napirend előtti felszólalásomat segélykiáltásnak azok részéről, akiknek a demokrácia vélhetően a legkésőbb hozza meg gyümölcseit. Semmit nem értett meg a rendszerváltozás lényegéből, aki úgy gondolja, hogy a munkavállalók kizárhatók e történelmi feladat aktív résztvevői közül. A mellőzés hatalmi beidegződése érthető, de a következetes érdekvédelem szempontjából teljesen elfogadhatatlan. Csak a zsarnokság engedheti meg magának, hogy pusztán hivatkozási alapul szolgál számára a nemzet elsöprő többsége. A demokráciának pedig — legalábbis szerintem — lényeges eleme, hogy a többség részvétele nélkül nem lehetséges érdemi döntés. Ehhez a részvételhez pedig a nép által választott parlament kötelessége a megfelelő feltételeket megteremteni. Kérdés: Mit tett a T. Ház e fontos cél érdekében? A munkaváljalói érdekvédelmi szervezetek máig megoldatlan helyzete, a szervezkedési szabadság valójában nem létezik Magyarországon. Sót, a munkavállalói érdekvédelem területén határozottan romlott a helyzet! Ma jobban félnek a munkások, mint 1989-ben, mikor a szélsőséges pártállami utóvédektől rettegtek. Sajnos, a munkavállalóknak a privatizációban való részvételére ma semmilyen lehetőség nem áll rendelkezésre. Mellesleg rendkívül szomorú, hogy a privatizáció alapelveit sem sikerült tisztáznia egy év alatt a szabadon választott parlamentnek és kormánynak. Azt sem értjük istenigazából, hogy honnan az a magabiztos nemes egyszerűség, amivel a társadalmi szervezetek támogatására szánt pénz juttatásából eleve kizárták a munkavállalók álul létrehozott érdekvédelmi szervezeteket? Tudniillik a jogelőd nélkülieket is, akik soha, egy fillér állami támogatásban—nem részesültek! De nem így SZOT utódszervezetei! Ezek a szakszervezeti tömörülések, az újonnan létesült munkásképviseletekkel szemben, ugyanis közvetett-közvetlen dotációban részesültek az elmúlt tizenkét hónapban is. Mert tisztelt képviselőtársaim, mi másként értelmezzük azt, hogy amíg a munkástanácsok és a független szakszervezetek már egy „demokrácia” keretében vergődtek, addig a riválisok, mint kezelők, jelentős tömegű állami vagyont kamatoztathatuk szervezetük szolgálatában. Ugyanakkor ez a parlament semmilyen lépést nem tett a SZOT Jogutódainak vagyoni elszámolUtása, és az egyetlen fillér nélkül megalakult munkásUnácsok és független szakszervezetek működésének beindítása érdekében. Mint az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hatékony érdekvédelmi szervezetek sem jöhetnek létre megfelelő törvényi-feltételek megteremtése nélkül. Alighanem, mint egyszerű kenyérpusztftó munkavállalók, nagy árat fizetünk, ha ,ezeket a kérdéseket nem tudjuk rövid idő alalj rendezni. Felhívom a tisztelt parlament és a kormány figyelmét, ne tegyen úgy, mintha süket lenne és vak! Ha akarjuk, ha nem, muszáj látni és hallani, hogy a rendszerváltást igazán akaró munkások, pedagógusok, egyszerű beosztott értelmiségiek ma sajnos kiszolgáltatottabbak, mint valaha. S bizony — kimondani is szörnyű — nem ok nélkül félnek. Mert tettek valamit, hogy a demokrácia létrejöhessen, most tényleg szégyellniük kell magukat?! Egy éve boldog voltam és bizakodó, mert bizUtni tud- Um a barátaimat, akik akár munkásUnácsot, avagy szabad szakszervezetet akarUk szervezni. Ma roppant elkeseredett vagyok. Egyszerűen nem tudok mit mondani nekik: miért kell — szervezkedés miatt! — félteniük munkahelyeiket?! Miért őket üldözik a főnökeik!? Miért kell eltűrniük ugyanazt a sajnos tényleg hozzá nem értő, korrupt „kiskirályt", aki soha nem UpaszUlt gőggel viselkedik, -s teszi-munkanélkülivé például azt, aki felemeli a hangját társai és a maga érdekében ... A munkások még ma is ,sok ezer grószkárolyt kénytelenek nap mint nap eltűrni maguk felett munkahelyeiken. Ne felejtsük el ezt Tisztelt Képviselőtársaim! S javaslom, próbáljuk meg közösen pótolni ezen a területen is mulasztásainkat! Magam élqi fogok törvényalkotói jogommal, és önálló indítványt terjesztek a parlament elé. ★ — Hogyan értelmezhető az ön által kilátásba helyezett önálló törvényjavaslat indítványozása? — kérdeztük tegnap Palkovics Imrétől. — Egy önálló törvényjavaslat lenne, amely esélyegyenlőséget biztosíUna a munkavállalói érdekvédelmi szervezeteknek, egyúttal része lenne a javaslatnak a vagyonügy is. Tartalmazná a javaslat az üzemitanácsválosztásokat, amelyek egyfajta megmérettetést szolgálnának az érdekvédelmi szervezetek körében, és tartalmazná az üt-választások utáni helyzet rögzítését. — Tárgyalt már erről a többi szakszervezetteI? ' — Az MSZOSZ-szal és a ligával igen. Javasoltam, hogy a szakszervezetek és a parlamenti pártok közösen kidolgozott törvényjavaslatot terjesszenek a parlament elé. Csak az esetben tennék én önálló törvényjavaslatot, ha nem sikerülne megegyeznünk. Azonban a Munkástanácsok szövetségi tanácsa is azon a véleményen van, hogy tárgyalni kell. Ezért is támogatjuk a Fidesz hatpárti tárgyalásokra vonatkozó kezdeményezését, amely során első körben, a meghallgatás erejéig részt vennének a . szakszervezetek is. Az érdemi tárgyaláson a pártok felelősségére bíznám a döntést. A Parlamentből tudósítottak: Bodnár Lajos, Nógrádi Tóth Erzsébet ém Var jó Frigy«. i , _
