Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-22 / 8028. szám
Esélyeink az Alpok-Adrián Olása tanulmány 4M régiók cgyüttmükö dóséról A napokban a kezembe akadt az olasz gazdasági és munkaügyi t&náes nemzetközi kapcsolatok bizottságának jelentése az Alpok-Adria -Munkaközösség elmúlt évtizedének tapasztalatairól. <Ma már öt magyarországi .megye vesz részt teljes jogú tagként az Alpok-Adria munkájában.)!-' Az Alpok-Adria — teljes nevén: A Keleti-Alpokhoz tartozó tartományok, régiók és köztársaságok munkaközössége — 1978. november "20-án alakult meg Velencé.ben, az egymással érintkező, de különböző országokhoz ■tartozó régiók gazdasági, társadalmi és kulturális integrációjának előmozdítására. • Jelenleg Bajorország, Szlovénia és Horvátország, 'Friúli-Venezia-Giulia, Lom-■bardia, Trentino-Alto, Adige, Veneto, FelsŐ-Ausztria, Burgenland, Karintia, ; Stájerország, valamint Győr-Sopron, Vas, Zala, Somogy és Baranya megyék alkotnak közösséget. A svájci Ticino kanton megfigyelői státusban vesz részt az együttműködésben. A dunántúli megyék közel sem bírnak olyan jogi és gazdasági önállósággal, mint például Bajorország , vagy Szlovénia, de mozgásterületük nem hasonlítható -még az olasz tartományokéihoz sem. Az említett olasz r tanulmány szerzői kény te-, lenek megállapítani,'' hogy máig nem léteznek rendszerezett tanulmányok az ' Ál- ' pok—Adria gazdaságáról nincsenek homogén módszertani követelményeknek megfelelő statisztikai mutatószámok, s lényegében a munka- . közösség eddig nem tudott hatékony közös tevékenységet leimutatni. Biztató jelként értékelték ugyanakkor, hogy a keleteurópai politikai változások következtében áthidalhatónak látszik a gazdasági rendszerek közti szakadék. A tanulmány részletesen felsorolja azokat a szakterületeket, amelyeken már a következő években eredmény várható. Mindenekelőtt az információk és know-how-k cseréje, amely már eddig is — jószerivel az egyetlen — sikerágazata volt az Alpok- Adriának. Fontosnak tartják az olasz tervezők, .hogy a térség egyetemeinek bevonásával minél előbb megkezdődjék a felsőfokú szakemberek posztgraduális képzése, induljanak közös kutatások, 8 az Alpok-Adria fontosabb városai „hivatalosan” is legyenek a tudomány és kultúra fellegvárai. Természetesen az sem kerülte el az olasz szakemberek figyelmét, hogy intenzív fejlesztésre szorul a magyarországi, jugoszláviai (csehszlovákiai) régiók infrastrukv, túrája, mindenekelőtt a távközlési és szállítási hálózat. £ mögött ‘persze nem ne' héz felismerni azokat az olasz érdekeket, amelyek i B . Szovjetunió és más V'tévdlábbi ‘ kelet-európai, ázsiai térségek jobb megkö«tzelítéséhez fűződnek. Ugyanez vonatkozik a trieszti kikötő fejlesztését szorgalmazó tervre Is. ■ Az olasz tanulmány szerzői számoltak azzal, hogy — jóllehet az alapszerződés közös teherviselést ír elő — még egy jó ideig Ausztria és Olaszország vállal nagyobb ezerepet a munkaközösség finanszírozásában. Különösen érvényes ez arra az esetre, ha az Alpok—Adria pénzellátása a kormányok közt: négyoldalú egyezmény, vagy Csehszlovákia csatlakozása esetén a Pentagonálé keretében valósulna meg. A másik változat a térség regionális kormányzatainak, vállalatainak, bankjainak közvetlen és közös finanszírozására épít. Ebben az esetben kevésbé a segítségnyújtás, inkább az aktív vállalkozás dominálna, s ez a pénzügyi rendszer már csak azért is előnyösebb volna, mert csatornát nyithatna az Alpok—Adria számára a Világ bankhoz, az Európai Beruházási Bankhoz, valamint az éppen most alakuló Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz. Havasi János
