Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-22 / 8028. szám

Népszabadság, 1991.IV. 17 HATPÁRTI ÚT MOSZKVÁBA Tisztázó szándékok Az új .parlamentek (elállása óta ez az első 'hivatalos szov­jet—magyar parlamenti kap­csolatfelvétel, s ez önmagában is jelzi mostani látogatásunk jelentőségét — mondta a Nép­­szabadság tudósítójának kér­désére válaszolva Horn 'Gyula. Az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke, az 'MSZP elnöke, a külügyi bizottság hattagú és egyben hatpárti de­legációjának élén tartózkodott két napon át iMoszkvában. A magyar küldöttség hétfőn Alekszaridr Dzaszohovval, a szovjet Legfelsőbb Tanács külügyi bizottságának elnöké­vel, Rafik Nyisanovval, a szö­vetségi parlament nemzetisé­gi tanácsának elnökével, és Julij Kvicinszkij külügymi­niszter-helyettessel tárgyalt. Kedden Kacsanov, a külgazda­sági kapcsolatok miniszteré­nek első helyettese, majd Lu­kin, az oroszországi parlament külügyi bizottságának ejnöke volt a tárgyalópartnerük. A küldöttség kedd este Kijevbe utazott. A delegáció tagjainak nyi­latkozata a tárgyalásokról: Horn Gyula (MSZP) — Szovjet részről még érződik a kivárás, az, hogy még nem dolgozták fel teljesen a kelet­európai változásokat, nem mérték fel a térség országai­nak külpolitikai orientációját. Fontos, hogy ez esetben is a magyar fél kezdeményezett, s talán Sikerült is valamennyit eloszlatnunk a félreértésekből. Szóba került például, hogy akarunk-e olyan szervezetek­nek tagjai lenni, amelyek, úgymond, szovjet érdekeket sérthetnék. Szovjet részről ide sorolják például a magyar­­csehszlovák—lengyel együtt­működést és a Pentagonalét is. Külön kérdés volt Ma­gyarország és a NATO viszo­nya. Tapasztalható egyfajta nosz­talgia a Varsói Szerződéssel kapcsolatban, ennek kapcsán felvetődik, hogy miért nem szűnt meg vele egyidejűleg a NATO, amelynek lényegét nem mindig pontosan ismerik. Van egy olyan aggodalom, hogy ha Magyarország tagja lenne a NATO-nak, annak ha­tárai 'kitolódnának a Szovjet­unióig. Néhol még ‘megvan­nak a régi klisék, még nem változott meg gyökeresen a gondolkodásmód. Csóti György (MDF): — A NATO-val kapcsolatban fel­hívtuk a figyelmet arra, hogy az Észak-atlanti Közgyűlés­ben a Szovjetunióval együtt vagyunk társult tagok. Több­ször szóba került a magyaror­szági szovjetellenesség témája. Elmondtuk: a magyar kor­mány és parlament részéről nem tapasztalhattak szovjet­­ellenességet. Másrészt, ha a szovjet fél megértené a szov­jetellenesség okait, egyben a mi belpolitikai problémáinkat is jobban megértené. Hegedűs István (Fidesz): — Sr övetségi szinten mere­vebb, ideologizáltabö targye­­, Lás: pozícióval találkoztunk. '< Ennek oka lehet, hogy a kon­servativ hullám csúcsán került sor látogatásunkra. A külügy­­, minisztériumban megértettük, hogy a készülő magyar—szov­jet államközi szerződés egy pontját, az úgynevezett biz­tonsági klauzulát illetően ne­hezen feloldható patthelyzet alakult ki. Nem fogadhatjuk el, hogy egy ilyen szerződés megkötéseket tartalmazzon azt illetően, hogy milyen szerve­zetnek vagy tömörülésnek le­het vagy lesz tagja Magyaror­szág. Ez Helsinki szellemének is ellentmond. E kérdésben teljes az egyetértés mind a hat párt, a kormány és a par­lament között. Karcsay Sándor (KDNP): — A látogatás jelzi azt a kon­szenzust, ami Magyarországon kialakult azt illetően, hogy az új feltételek között a jószom­szédi kapcsolatok továbbfej­lesztésének és megerősítésének lehetőségeit kell keresni. A kormányzat feladatait nem felvállalva, parlamenti szin­ten igyekszünk ezt elősegíteni. Vásárhelyi Miiklós (SZDSZ): — Látogatásunk időpontja nincs összefüggésben azzal, hogy folyik a kétoldalú szer­ződés kidolgozása, hogy terv­ben van a miniszterelnök moszkvai útja A gazdasági kapcsolatok nehézségeinek megvitatása során őszinte hoz­záállást, gondolati nyitottságot tapasztaltunk, de arra nem kaptunk választ, hogy milyen konkrét lépéseket szándékoz­nak tenni ezek felszámolása érdekében. M. Lengyel László

Next

/
Thumbnails
Contents