Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-03 / 8015. szám
e Népszabadság, 1991. március 27. Hús; politikus népszerűségi rangsora Számít ;1P>M> A magyar—francia Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet 1991. február utolsó, március első hetében kérdőíves 'közvélemény-kutatást végzett ezer magyar állampolgár körében, akiket lakóhelyük, életkoruk, nemük és iskolai végzettségük alapján úgy választottak ki, ho§y megfeleljenek a felnőtt lakosság összetételének. A felkere- I sett személyeket ismét húsz politikus iránti rokonszenvük- i ről-elienszenvükről kérdezték meg. A válaszolók az iskolában szokásos módon 1-től 5-ig osztályozták, s ezeket az értékeket a kutatók a nemzetközi és hazai gyakorlatnak megfelelően 0-tól 100-ig terjedő rokonszenvpontszámokká alakították át. Az előző vizsgálat adatait a lap február 21-i számában közöltük. Az azóta eltelt egy hónapban néhány politikus ismertségében és népszerűségében figyelemre méltó-változások következtek be, melyek mutatják a közvélemény reagá- \ Aását e közeimúh bizonyos eseményeire. Az ismertség mérőszámául ez alkalommal is az egyes személyiségek megítélésére vállalkozók százalékos arányát választottuk. (Ugyanis mindig megkérjük a válaszadókat: nyugodtan mondják meg, ha nem ismerik az adott politikust, s ilyenkor természetesen ne „osztályozzanak”.) Három miniszternek; Surján Lászlónak, Kupa Mihálynak és Jeszenszky Gézának növekedett statisztikailag jelentős mértékben az ismertsége (11, 10 és 7 százalékponttal*). Mindhárman sokat szerepeltek februárban a nyilvánosság előtt, méghozzá főként közérdeklődésre számot tartó ügyekben, mint e társadalombiztosítás reformja, a kárpótlási törvény, a privatizáció vagy a fegyvereladási botrány. A külügyminiszter ismertebbé válása népszerűségének csökkenésévei járt együtt: rokonszenvindexe nyolc pontot esett, tükrözve a közvélemény álláspontját arról az ügyről, amely ellenünk hangolta szomszédaink egyikét, Jugoszláviát. Jeszenszky Géza harminckét pontos értékével immár az ellenszenvesnek tartott politikusok közé tartozik Szintén csökkent Pető Iván népszerűsége (5 ponttal). Mivel pártja megítélése a közvéleményben nem különbözik a januáritól, s ő maga sem hívta fel a figyelmet valamely emlékezetes tettel, ezt a változást talán éppen annak tulajdoníthatjuk, hogy más frakcióvezetőkhöz (vagy elődjéhez) képest túlzottan háttérbe vonul. Egyedül Torgyán Józsefnek emelkedett el nem hanyagolható mértékben a népszerűsége, 6 ponttal. Több éves ta-Azon válaszadók százalékos aránya, akik szerint nagyon rokonszenves nagyon ellenszenves Göncz Árpád 45 Fodor Gábor 25 Thúrmer Gyula 35 Németi Miklós 37 Deutsch Tamás 22 Jeszenszky Géza 34 Horn Gyula 33 Király Zoltán 22 Petrasovits Anna 29 Demszky Gátőr 30 Pető Krán 22 Torgyán József 29 Orbán Viktor 29 Kupa Mihály 21 Antall József 22 5