Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-19 / 8027. szám

Ring 1991/10. ÁPRILIS 9. E z az írás negatív él­ményből születea Ab­ból a negatív élmény­ből, amely egy ször­nyűségesen kaotikus állapotot érzékel a liberalizmus magyarországi fogalomhaszná­latában. Ma a liberalizmus szó a leg­több politikus és újságíró szó­tárában olyan ideológiai-politi­kai eszköz, amivel a konzerva­tív, jobboldali gondolkodást kívánja diszkreditálnL Az ön­magukat baloldali liberálisok­nak, szociál-liberálisaknak ne­vező intelleküidlek - akik kö­zül sokan a világot a felvilágo­sodás racionalista áramlatából kinövő szemlélettel csak elvon: fogalmakon keresztül észlelik, és képtelenek a hétköznapi ér­tékek és tradíciók felől megkö­zelíteni a valóságot - kétségbe vonnak minden tekintélyt. Még azokat a tekintélyeket is, ame­lyeken a valódi liberális politi­kai gondolkodás alapul: a tör­vény, a moralitás és a tradíció tekintélyét, társadalomintegrá­ló szerepét. Azoknak, akik magukat li­berálisnak mondják, ajánljuk figyelmébe F. A. von Hayek - számunkra axiomatikus - gon­dolatár a szabadság ipUménye ingatag, ha az alapzatból hiá­nyoznak az elemi hagyomány­­tisztelet mozzanatai, a konfor­­mitás is konvencionalitás, az áhítat és alázat. Mivel nálunk az elmúlt évti­zedek tökéletesen egysíkúvá tették a filozófiai és politikai gondolkodást, könnyű helyzet­be kerülnek, akik a liberaliz­mus ideológiájának hangozta­tásával leplezik saját anarchis­ta, anarhoszindikalista, szociál­demokrata, szocialista, radiká­lis baloldali alapállásukat, A kommunizmus azonossá tette az emberek gondolkodásában a zsarnokság és a tekintély, a diktatúra és a rend fogalmát A kommunizmus uralma alól fel­szabaduló ember számára így az előbbi különbségtételt ugyanúgy elutasító álliberális nyelv rendkívül vonzó. Az ún. baloldali liberális - ténylege­sen az előbb felsorolt ideológi­ák képviselője - így tudja ugyanazokkal a vádakkal illet­ni a kommunista és az önmagát a nemzeti, liberális és keresz­ténydemokrata eszmék szinté­zisével definiáló politikai kur­zust Az álliberálisok egy másik kedvelt próbálkozása, hogy a mai magyar politikai tagoló­dást a liberális-konzervatív tengely mentén írják le. Ter­mészetesen úgy, hogy ók a li­berálisok, vagyis az európaiak, a felvilágosultak, a toleránsok, míg a túloldalon konzervatí­vok, a mucsaiak, a nacionalis­ták, az intoleránsok. Marrőszek, a lengyel szár­mazású angol konzervatív poli­tikus érzékletesen diagnoszti­zálja e jelenséget Megállapítá­sa szerint először is itt a politi­kai nyelv morális nyelvvel való helyettesítéséről van szó. A vi­lág a jó és a rossz manicheus megosztooságban jelenik meg, ahol a „fény és a sötétség erői küzdenek egymással". Másod­szor pedig a „liberálisok" úgy állítják be magukat, mintha ók volnának a demokrácia rend­szabályainak az őrei. V alójában pedig a nyilvánvaló szán­dék: liberalizmus sugalmazásával bal­oldali (elsősorban szoc ialis ta - szoc iái dem okr ata és radikális) programmal kí­ván hatalomra jutni egy olyan moralista klikk, amelynek célja, hogy létre­hozza a „sötét nép felett álló felvilágosult filozófus-kirá­lyok uralmának platóni ví­zióját" Amennyiben a mai magyar politikai gondolkodás tagoltsá­gát kívánnánk ábrázolni, azt sokkal inkább a liberalizmuson belül érdemes megtenni. A kortárs liberalizmu­son belül két egy­mással gyökereiben szembenálló vonulat él. Az egyik oldalon a racionalizmusból kinövő egali­­táriánus liberalizmus, más né­ven szociál-liberalizmus, a má­sik oldalon a konzervatív filo­zófiai hagyományokra építke­ző konzervatív liberalizmus, vagy neoliberalizmus. A szociál-liberalizmus (mo­dem szociáldemokrácia) a pi­acgazdaság keretei között álla­mi újraelosztási mechanizmus­sal kívánja csökkenteni a társa­dalmi egyenlőtlenséget Politi­kai programja egy rációnálista­­szcientista felfogásra épül, mely szerint a társada­lomtudományok alkalmasaV az egyenlőtlenségek kvantifikál­­ható leírására, diagnosztizálá­sára. A társadalmi tervezés biz­tosnak ígérkező megoldási technikáját kínálja a jóléti ál­lam számára. A konzervatív liberalizmus a szociál-liberális, szociálde­mokrata állami intervencióval Szemben a minimálj«: állam koncepcióját képviseli Politi­kai gondolkodásában anti-utó­­pikus, pragmatista, elveti a for­radalmat a radikalizmust Nem hisz abban, hogy a politikai ha­talom, egy-általán az ember ké­pes arra, hogy a társadalmat ideális eszméknek megfelelően alakítsa Magyarországon a racioná­lis ta-szcientista szociál-libera­lizmus a baloldal, a szocialis­ták felé, míg a konzervatív li­beralizmus a jobboldal, a ke­reszténydemokrácia és a tradi­­cionalizmus felé mozog, illetve keres szövetségest Tehát alapvetően egy konzer­vatív-szociáldemokrata szem­benállás tapintható ki, melyben a liberálisok attól függően állnak jobb, illetve baloldalra, bog}' po­litikai filozófiájukat a konzerva­tív eszmeáramlatból vagy a fel­világosodás racionalizmusából eredeztetik 9 Ki a liberális?..

Next

/
Thumbnails
Contents