Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-19 / 8027. szám
Antall a brit és a szovjet kormányfővel tárgyalt Magyar Hírlap 1991. Április 1b. 2> Az új európai rend bankja Londoni tudósítónktól Az európai együttműködés nagy művének, a kelet-európai országok számára új kezdetnek nevezte John Major brit miniszterelnök az Európai Újjápílési és Fejlesztési Bank hivatalos megalakulását. Az új nemzetközi pénzügyi intézmény ünnepélyes alakuló ülését 33 tagország állam- és kormányfőjének — köztük Antall József miniszterelnöknek — valamin; 39 pénzügyminiszternek a nemzetközi pénzügyi világ magas rangú képviselőinek részvételével hétfőn tartották Londonban, a Nemzetközi Tengerhajózási szervezet székházában. Az EBRD ambiciózus célja: minden lehetséges eszközzel elősegíteni a kelet- és közép-európai országok állam irányította gazdaságának átalakulását nyugati típusú piacgazdaságát korszerűsíteni, életképessé tenni ezen országok iparát, mezőgazdaságát. A hétfői hivatalos megalakulás után a bank júniusban szeretné megkezdeni hitelnyújtási tevékenységét a kelet- és közép-európai államok számára. Az „ötletgazda". Francois Mitterrand elnök francia elnök, aki a bank alakítását kezdeményezte, beszédében azt mondta, hogy a bank szerepet játszik majd az új európai rend gazdasági megalapozásában. Ennek a rendnek a demokrácia és az emberi jogok betartása az alapja - mondta Mitterrand. - A gazdasági bajok a törékeny demokráciát fenyegetik, ezért van szükség Kelet és Nyugat együttműködésére, szolidaritására — így alakul ki Nagy-Európa, mely nem más, mint egyszerűen: Európa - mondta a francia elnök. Mint Jacques Attali, a bank megbízott elnöke a Financial Times tekintélyes pénzügyi lapnak adott interjújában elmondta, az EBRD először valószínűleg olyan tekintélyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, mint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank fog együttes finanszírozási tevékenységet folytatni. Jelezte, hogy az új bank igen óvatos lesz hiteltevékenységében, amelyet a tagországok és a két EK intézmény, az Európai Beruházási Bank és a Brüsszeli Bizottság által jegyzett alaptőke biztosít. A 10 milliárd ECU-s alaptőkének csak 30 százalékát kell a tagországoknak befizetniük, a fennmaradó részt a bank a pénzpiacról felvett kölcsönökkel finanszírozhatja. Hitelt valójában csak a keleteurópai országok — a Szovjetunió. Lengyelország. Csehszlovákia, Magyarország. Jugoszlávaia, Románia, Bulgária — kaphatnak. A becslések szerint működésének első öt évében az intézmény 5,5 mii- j liárd ECU-hitel nyújtására vállal- I kozna és tőkebefektetése elérné a .J 600 millió ECU-t. A bank vezetése • Folytatás 2. oldalon • «J