Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-19 / 8027. szám

Antall a brit és a szovjet kormányfővel tárgyalt Magyar Hírlap 1991. Április 1b. 2> Az új európai rend bankja Londoni tudósítónktól Az európai együttműködés nagy művének, a kelet-európai országok számára új kezdetnek nevezte John Major brit miniszterelnök az Euró­pai Újjápílési és Fejlesztési Bank hivatalos megalakulását. Az új nemzetközi pénzügyi intézmény ünnepélyes alakuló ülését 33 tag­ország állam- és kormányfőjének — köztük Antall József miniszter­­elnöknek — valamin; 39 pénzügy­miniszternek a nemzetközi pénzü­gyi világ magas rangú képviselői­nek részvételével hétfőn tartották Londonban, a Nemzetközi Tenger­­hajózási szervezet székházában. Az EBRD ambiciózus célja: min­den lehetséges eszközzel elősegíte­ni a kelet- és közép-európai orszá­gok állam irányította gazdaságának átalakulását nyugati típusú piac­­gazdaságát korszerűsíteni, életké­pessé tenni ezen országok iparát, mezőgazdaságát. A hétfői hivata­los megalakulás után a bank júni­usban szeretné megkezdeni hitel­­nyújtási tevékenységét a kelet- és közép-európai államok számára. Az „ötletgazda". Francois Mit­terrand elnök francia elnök, aki a bank alakítását kezdeményezte, beszédében azt mondta, hogy a bank szerepet játszik majd az új európai rend gazdasági megalapo­zásában. Ennek a rendnek a de­mokrácia és az emberi jogok be­tartása az alapja - mondta Mitter­rand. - A gazdasági bajok a töré­keny demokráciát fenyegetik, ezért van szükség Kelet és Nyugat együttműködésére, szolidaritására — így alakul ki Nagy-Európa, mely nem más, mint egyszerűen: Európa - mondta a francia elnök. Mint Jacques Attali, a bank megbízott elnöke a Financial Ti­mes tekintélyes pénzügyi lapnak adott interjújában elmondta, az EBRD először valószínűleg olyan tekintélyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, mint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank fog együt­tes finanszírozási tevékenységet folytatni. Jelezte, hogy az új bank igen óvatos lesz hiteltevékenységé­ben, amelyet a tagországok és a két EK intézmény, az Európai Beruhá­zási Bank és a Brüsszeli Bizottság által jegyzett alaptőke biztosít. A 10 milliárd ECU-s alaptőké­nek csak 30 százalékát kell a tag­országoknak befizetniük, a fenn­maradó részt a bank a pénzpiacról felvett kölcsönökkel finanszíroz­hatja. Hitelt valójában csak a kelet­európai országok — a Szovjetunió. Lengyelország. Csehszlovákia, Magyarország. Jugoszlávaia, Ro­mánia, Bulgária — kaphatnak. A becslések szerint működésének el­ső öt évében az intézmény 5,5 mii- j liárd ECU-hitel nyújtására vállal- I kozna és tőkebefektetése elérné a .J 600 millió ECU-t. A bank vezetése • Folytatás 2. oldalon • «J

Next

/
Thumbnails
Contents