Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-18 / 8026. szám

HVG, 1991.IV.13.

ZT

HADSEREGYALSAG

. Önkörös körvédelem

Úgy tűnik, elvonulóban van a vihar, amelyet Lőrinci Kálmán altábornagvnak, a Magyar Honvédség parancsnokának a nagyhétre időzített lemondása váltott ki a hazai belpolitikai életben. De valóban elvonult-e a vihar, vagy még tartogat az ügy meglepetéseket? A szerző - tartalékos százados, korábban a Magyar Honvédség Haditechnikai Intézetének tudományos főelőadója - erre keresi a választ.

Vízfej-e a honvédség parancsnoksága?- teszik fel ma a kérdést katonák és civilek az után a belpolitikai pengeváltás után. amelyet a honvédelmi miniszter bejelentése váltott ki. Für Lajos szerint a hadsereg vezetése túlméretezett, szükségtelen a parancsnokság és a vezérkar párhuzamos működése, illetve kívánatos lenne az európai demokráciákban kialakult szokásoknak megfelelő vezetési struktúra kialakítása. Ennek érdekében- mondta - hamarosan egveztető tárgyalásokat kezdeményez az érintettekkel. Az ügv folytatásaként Mécs Imre szabad demokrata parlamenti képviselő, a honvédelmi bizottság alelnöke a sajtó hasábjain fejtette ki az SZDSZ-nek a honvédelmi tárca törekvéseire vonatkozó - nem túl hízelgő - álláspontját. Ezt követően Lörincz Kálmán altábornagy, a honvédség parancsnoka benyújtotta lemondását Göncz Árpád köztársasági elnöknek, a honvédség főparancsnokának. A köztársasági elnök a tárca vezetőjével, valamint saját tanácsadóival egyeztetve úgy döntött. nem fogadja el a parancsnok lemondását. Lőrincz Kálmán altábornagy ezt tudomásul vette. .Az ügy záróakkordjaként .Antall József miniszterelnök fogadta és bizalmáról biztosította a honvédség parancsnokát, s ezzel látszólag pont kenik a nem mindennapi belpolitikai ügv- végére.

Az ügv mélvebb összefüggéseinek megértéséhez vissza kell kanyarodni a nyolcvanas évek elejéhez. .Az akkor még Magyar Néphadsereg reálértéken évről évre csökkenő költségvetéssel volt kénytelen gazdálkodni. A hadikiadásokra fordítható pénzeket-a költségvetési deficit csökkentése érdekében - év közben rendszeresen tovább nyirbálták. A változatlan struktúrájú és létszámú hadsereget csak úgy lehetett működtetni, hogy a

fejlesztésre fordítható pénzek egv részét fenntartásra költötték. Korábban - ez a stabil gazdasági alapokon nyugvó nyugati hadseregek esetén ma is ígv van - a fejlesztési és a. fenntartási költségek aránva nagyjából 40-60 százalék volt, a Honvédelmi Minisztérium (HM) 1991. évi költségvetéséből viszont kiderül, hogv a Magyar Honvédség esetében ez az aránv most 10-90 százalék.

A bérköltség és társadalombiztosítási

Órzö. Ailastechmka

járuléka a honvédelmi kiadások mintegy fele volt - egyébként ma is annyi s ez a katonai felső vezetést a honvédség létszámának radikális felülvizsgálatára késztette. A nyolcvanas évek közepétől három haderőreform zajlott le a hadseregnél. Mindháromnak kifejezett célja volt a már akkor is vizfejgyanús irányítási szintek csökkentése.

.Az első átszervezés 1983-1984 körül zajlott le. amikor a pártközpont gazdasági decentralizációs gondolatjátékának megfelelően minden minisztériumban - ígv a HM-ben is - egyes hatásköröket lejjebb kellett telepíteni. .Az eredménv: a Honvédelmi Minisztérium feladata csökkent. a létszáma lényegében változatlan maradt.

A második átszervezési kísérlet 1987-1988 táján történt, amikor a szervezők hegveket mozgattak meg: alakulatok kerültek át az ország egyik részéből a másikba, a több, de kisebb hadosztályból kevesebb, de nagyobb hadtest lett. .Az egész átszervezés hatékonyságát csak papíron sikerült bizonyítani. .Az átszervezés következtében ugyanis a vezetési >/intek száma nem csökkent, lénvegében a csapatok iránvilásával elfoglaltak száma sem. viszont olyan monstre szervezetek - dandárok, hadtestek - lőttek létre, amelyek bizonyára hatékonyan alkalmazhatók, ha a Szovjetunió végeláthatadan síkságain csapnak össze hadseregek, a Magyarországon reálisan elképzelhető konfliktusokban viszont aligha.

A harmadik átszervezés elsősorban magát a Honvédelmi Minisztériumot érinictte. A Németh-kormánv lázasan kereste a módját, hogyan lehetne az addig közvetlen párdránvitás alatt álló, így kellőképpen kompromittálódott eröszakszervezeteket (rendőrség, honvédség) kivonni a várható többpárti választásokon hatalomra kerülő - már nem kommunista - kormánv kÓAetlen befolyása alól. Ebben Kárpáti Ferenc akkori honvédelmi mi-