Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-03 / 8015. szám

Magyar Hírlap, 1991. március 27. s Bod Péter Ákos Prágában Olajfinomítás közösen Prágai tudósítónktól: A magyar-csehszlovák középtávú energetikai elképzelések összekap­csolásának lehetőségeiről is tárgyalt Prágában Bőd Péter Ákos ipari- és kereskedelmi miniszter Vladimir Dlouhy szövetségi gazdasági minisz­terrel. A megbeszélést követő sajtó­­tájékoztatón a magyar vendég arról beszélt, hogy a Pentagonale keretén belül szlovák, osztrák, magyar há­romszöget lehetne kialakítani a nagy olajfinomítók összekapcsolásával. Az elektromos rendszereknél pedig logikus lenne, ha a kelet-közép-euró­­pai országok együtt térnének át a nyugat-európai rendszerre. — Konkrétan az ismerkedésen kívül milyen témák kerültek még szóba a gazdasági miniszterrel folytatott eszmecserén? - kérdezte tudósítónk a minisztertől. — A már említett energetikai együttműködést az én kezdemé­nyezésemre vitattuk meg. mert sze­rintem hasonló mértékű ezügyben a két ország kiszolgáltatottsága. Bármilyen közép- vagy hosszútávú terv is születik, mindenképpen érinti egymás területét. Szóba került még a privatizáció és a reprivatizáció is. Véleményem szerint Magyarországon kisebb a társadalmi nyomás a reprivatizálás­­ra, mert nagyobb réteg tud bekap­csolódni a vállalkozásba. Ezt úgy fogalmaznám meg, hogy nálunk nagyobb a vállalkozás osztályterje­delme. — Megkérdezte-e Dlouhy urat, mi az oka annak, hogy Csehszlová­kiának jobb a kapcsolata a Szovjet­unióval mint nekünk, mi a titkuk, ők hogy csinálják? — A nemzetközi kapcsolatrend­szer nem került szóba, mert az a másik minisztérium kompetenciá­ja. Ami azt illeti, hogy kinek jobb a viszonya a Szovjetunióval, ene majd az élet ad választ. A szovjet fizetőképesség ideológi­áktól, politikai kapcsolatrendszerek­től függetlenül kritikán aluli. Egy né­met cég sem jut könnyebben a pénzéhez, mint például az Ikarus. Személyes benyomásom az, hogy a szovjet bankrendszer nincs felkészül­ve a piaci alapú elszámolásokra, úgy­hogy nem csupán politikai, bensősé­ges viszony kérdése ez, hanem ke­mény gazdasági, adminisztratív okai vannak. Szerencsére a magyar gaz­daság kevésbé függ a szovjet piactól, mint néhány más ország, de a vissza­esés megviselte a magyar gazdaságot is. • Forró EvelyrK

Next

/
Thumbnails
Contents