Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-03 / 8015. szám
Népszabadság, 1991. március 27 3 Változatlanul napirenden Antall izraeli útja (Munkatársunktól.) Nem került le a napirendről Antall József kormányfő közel-keleti útja, melynek keretében Izraelbe Is ellátogatna — ezt Shkrnio Marom, Izrael budapesti nagykövete mondta el magyar újságírókkal folytatott beszélgetésén, amelyen a nagykövetség más vezető diplomatái is jelen voltak. A magyar kormányfő útját már tavaly ősszel előkészítették, azonban elsősorban az öbölbeli fejlemények miatt későbbre halasztották. Diplomáciai csatornáikon változatlan a kapcsolattartás ebben a kérdésben is, s mint a nagykövet érzékeltette: ha a magyar kormányfő időrendje engedi, akkor egyeztetik majd a látogatás új időpontját. A beszélgetésen, amelyet a tervek szerint a jövőben bizonyos rendszerességgel kívánnak megtartani, a nagykövet a kétoldalú kapcsolatok utóbbi háromesztendei kedvező válto„zásáról is szólt, megjegyezve: külön is megköszönték a magyar kormánynak a hozzájárulást ahhoz, hogy Magyarország a Szovjetunióból Izraelbe kivándorló zsidók jelentős tranzitállomása legyen, így az átutazás, amelynek során egyetlen Izraelbe utazó kivándorló sem tölt többet 24 óránál Magyarországon, zökkenőmentes. A korábban minidkét részről tapasztalható illúziók után mostanra reális kép alakult ki a gazdasági együttműködés lehetőségeiről. A kereskedelmi forgalom tavaly 71 millió dollár volt, jelentős magyar aktívummal. Szaporodnak a vegyes vállalatok is, jóllehet a bürokratikus eljárások sok esetben okoznak nehézséget. Mindenesetre aláírásra kész a kettős adózás megszüntetéséről szóló megállapodás, s a beruházásvédelmi egyezmény ügyében rövidesen izraeli szakértők jönnek Budapestre. Szóba kerültek a viszonylag gyorsan bővülő kulturális kapcsolatok is, így például új lehetőségként magyar szakemberek képzése, egyetemek együttműködése. A beszélgetésen Slomo Marom kapott kérdést arról is, vajon miként reagálnak Izraelben egyes magyarországi antiszemita jelenségekre. Nyomatékosan tudatta, hogy kormánya az általánosan elfogadott elvek szerint nem avatkozik be más országok belügyeibe, de miként Magyarország érthető figyelemmel követi a külföldön élő magyar kisebbségek helyzetét és ■ szükség esetén felemeli szavát, Izrael is .hasonlóan jár el antiszemita megnyilvánulások láttán. A kötetlen beszélgetésen a másik nagy kérdéskör a közelkeleti rendezés esélye volt. A nagykövet értékelése szerint az Öböl-háború után megnőtt a várakozás. Izrael számára azonban alapkérdés: biztonság nélkül nem lehet béke. Megítélése szerint a „területért békét” elv aligha alkalmazható, helyette Izrael elképzelése szerint általános rendezésre kell törekedni a palesztinokkal és az egyes arab államokkal, ami lépésről lépésre valósítható meg. Ügy értékelte, hogy az Egyesült Államok elfogadja azt az izraeli álláspontot, mely a megszállt Ciszjordániában és Gázában öt évre adna autonómiáit a palesztinoknak, s a harmadik évtől kezdődhetnek tárgyalások a területek végső sorsáról. Egyetértett azzal, hogy az Öböl-háború nyomán új helyzet alakult ki, s az amerikai befolyás erősödése segítheti a térségben a rendezést. Azt is megjegyezte a nagykövet, hogy bár az izraeli—amerikai viszony sohasem mutatkozott felhőtlennek, az alapvető kérdésekben egyetértés volt, s mint megjegyezte: „át fogjuk tudni hidalni az esetleges nézetkülönbségeket”. Z. I. GÖNCZ ÁRPÁD INTERJÚJA A L’ECHÓBAN A Szovjetunió több egyszerű szomszédnál Magyarország még nem ért el a demokratizálásban maga elé tűzött minden célt — mondotta Göncz Árpád a L’Echo című belga lapnak adott interjújában, amelyet •z újság keddi száma közölt. Az államfő kifejtette: nincs szó valamiféle külön magyar, vagy az Európában létező rendszerek közötti „harmadik” útról, (ie minden olyan megoldás, amely mélyen az ország kulturális sajátosságaiban gyökerezik, szükségszerűen valamelyest különbözni fog attól, amit Lengyelországban, Csehszlovákiában vagy éppen valamelyik nyugati országban alkalmaznak. Göncz Árpád a választásokon való alacsony részvételi arányra vonatkozó kérdésre felelve elutasította azt a szemléletet, hogy a magyarok „belefáradtak a politikába”. Éppenséggel szenvedélyesen érdekli őket, s ha elfordulnak tőle, azt az magyarázza, hogy elégedetlenek. Hangot adott meggyőződésének, hogy a Jugoszláviád ban, Albániában, Bulgáriában, Romániában és a Szovjetunióban kibontakozott folyamatok folytatódnak, és semmiféle erő nem tudja leállítani őket, az alapvető folyamatok nem állnak meg félúton. — A keletközép-európai országok két csoportja között legfeljebb fáziskülönbség tapasztalható, mert a folyamat lényegében ugyanaz — mondotta. Ebben az értelemben szólt arról az államfő, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország esetleg mintát szolgáltathat a térség más országai számára. Hangsúlyozta, hogy Németország alapvető szerepet fog játszani a három „visegrádi” ország modernizálásában, ugyanakkor bármi történik is a Szovjetunióban, az mindig több lesz egyszerű szomszédnál, mivel természetes gazdasági kiegészítője Közép-Európának. Jelenleg Németország és a Szovjetunió kapcsolata: csaknem barátiak, tehát Nyugaton senkinek nem állhat érdekében, hogy Magyarország ellenséges viszonyban legyen a Szovjetunióval. (MTI)
