Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-18 / 8026. szám

Pesti Hírlap, 1991.IV. 15

2

PARLAMENTEK KÖZÖTTI KAPCSOLATFELVÉTEL:

KÜLÜGYI DELEGÁCIÓ A SZOVJETUNIÓBAN

takAcs lAszió

Megérkezett Moszkvába a parlament külügyi bizottságának hattagú delegációja, amely a szovjet, az orosz és az ukrán parlamenttel történő kapcsolatfelvételről tárgyal. A delegáció vezetője Horn Gyula (MSZP), tagjai: Csóti György (MDF), Hegedűs István (Fidesz), Karcsay Sándor (KDNP), Koesenda Antal (FKgP), és Vásárhelyi Mikiás (SZDSZ). Az utazás céljáról csütörtöki számunkban Horn Gyula nyilatkozott. Ugyanerről kérdeztük Csóti Györgyöt, a külügyi bizottság alelnökét.

— Néhány héttel ezelőtt a külügyi bizottság elhatározta, hogy felveszi a kapcsolatot a környező országok parlamentjeinek hasonló bizottságaival, elősegítve ezzel ajó partneri viszony kialakítását. Ki kell építenünk külpolitikai kapcsolatainkat, meg kell alapoznunk a jó együttműködést. Az eddigi

— ránk kényszerített — kapcsolatrendszert el kell felejtenünk. A szomszédos országok közül — ebből a szempontból

— legfontosabb a Szovjetunió. Politikai, gazdasági, biztonsági, kulturális és egyéb kérdésekről kívánunk tárgyalni, az ' együttműködést (y alapokon elindítani. Ezen túlmenően udvariassági látogatást teszünk a Külkapcsolatok Minisztériumában, és a Külügyminisztériumban. Valószínűleg találkozunk néhány közismert politikussal. Hogy kikkel, azt még nem tudjuk pontosan.

— Milyen konkrét kérdéseket kívánnak felvetni a parlamentközi tárgyalásokon ?

— Van néhány tisztázandó kérdés. Kezdeményezésemre parlamentünk tavaly nyáron a szovjet parlamenthez fordult, hogy az 1956-os magyar forradalom során tanúsított szovjet magatartást ítélje el. A nyár végén a szovjet parlament közölte: az ügyet kiadták a külügyi és a jogi bizottságnak. Azóta más nem történt. Meg fogom említeni a tárgyalásokon, hogy szeretnénk együttműködni a kérdés tisztázásában, szívesen adunk információkat a döntés előkészítéséhez. Szeretnénk véleményt cserélni a szovjet világútlevél bevezetésével várható óriási utasforgalom kérdéseiről, a határátkelő helyek problémájáról. El

kívánjuk oszlatni a visegrádi találkozót illető szovjet „félelmeket” és az olyan hiedelmeket, hogy Magyarország be kívánna lépni az Észak-Atlanti Szövetségbe. A magyar külügyi kormányzat &-10 hónap alatt számos kezdeményezést tett a Szovjetuniónak a kapcsolatok rendezése érdekében. Ezekre a szovjet fél vagy nem reagált, vagy elutasító választ adott. Ennek okait szeretnénk — biztos vagyok abban, hogy kölcsönösen — feltárni, ezért lesz hasznos a tárgyalás.

— Az ukrán parlamentben felvetik-e a nemzetiségi kérdést ?

— Sem az Európához való visszatérésünket, sem az európai biztonsági rendszert nem lehet garantálni a térség gazdasági válságának, és a kiseb^rógi problémának a megoldása nélkül. Ez csak egy összeurópai folyamat keretében lehetséges, de természetesen szükség van kétoldalú megállapodások megkötésére is. Ukrajna egy többnemzetiségű ország, és mi magyarok is érdekeltek vagyunk az ottani kisebbségi problémák megoldásában.

Biztos, hogy tudunk egymás számára hasznos ötletekkel, javaslatokkal szolgálni.

— Aláírás előtt áll a magyar—szovjet alapszerződés, amelynek feltehetően vannak még vitatott pontjai. Tárgyal-e ezekről a delegáció?

— Erről nincsen szó. Az alapszerződés előkészítése kormányzati feladat. Néhány nap múlva a szerződés végleges szövege elkészülhet, és sor kerülhet Antall József moszkvai utazására. A mngyar parlament külügyi bizottságának ezzel kapcsolatban semmiféle szerepe nincs—nem is lehet. A magyar rádió híradásában szerdán este elhangzott: a külügyi bizottság delegációja azzal a céllal utazik a Szovjetunióba, hogy előkészítse Antall József moszkvai útját. Ez egy légből kapott hír volt, a bizottság ülésén még hasonló, félreérthető kijelentés sem hangzott el. Azonnal felhívtam a rádiót, így a későbbi híradásokban ez már nem szerepelt, viszont helyreigazítás sem történt. Valóban szárnyra kelhettek tehát ilyen — minden alapot nélkülöző — híresztelések.