Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-17 / 8025. szám
Magyar Hírlap 1991. Április 13. Önkormányzatot követelnek a vajdasági magyarok Bécsi tudósítónktól_____________ A közel félmilliós vajdasági magyarság hivatalos képviselői április 21-én Szabadkán a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének első kongresszusán az ottani kisebbség számára önkormányzatot fognak követelni. Ezt jelentette be az ausztriai magyarok vezetői előtt csütörtökön a VMDK alelnöke, Dr. Hódi Sándor. A volt délvidéki szórványmagyarság Jugoszlávia népeinek jövőjét egy laza konföderációban látná legjobban biztosítva. és ezért Hódi szavai szerint az ottani magyarok a régiók laza szövetségének megvalósítását tekintik politikai végcélnak. Horvátország és Szlovénia kiválása a mostani Jugoszlávia keretéből egy egységes nagy Szerbiát jelentene és ez végképp reménytelenné tenné az ottani magyarság számára a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kibontakozást. A VMDK alelnöke rámutatott arra, hogy a vajdasági magyarságnak — ellentétben az erdélyi és szlovákiai kisebbség helyzetével — nem kell félnie egy „népirtástól”. Ha negyven évre visszamenőleg összegezzük az azóta elért eredményeket, mondotta Hódi. akkor viszont arra a megállapításra kell jutnunk, hogy „mi sokkal súlyosabb árat fizettünk, mert mi is azzal áltattuk magunkat, hogy jól állunk, minden rendben van". A vajdasági magyarok helyzete csak rosszabbodik, mert „nem tudunk szaporodni, drasztikus a létszámcsökkenés és iszonyatos a gyermektelen családok számának növekedése”. A vajdasági magyarok kivándorlása szintén „katasztrofális méreteket ölt”, mert például a Bánátból több falunak a fele lakossága elköltözött. A vajdasági magyarság intelligenciája „egy nagyon keskeny megfélemlített és gyáva réteg volt eddig” — mondotta Hódi. amelyet azonban a háború után most először sikerült aktivizálni az európai változások hatására. A közösségnek már 25 ezer aktív tagja van, és a legutolsó szabad választásoknál a magyar kisebbségnek nyolc képviselője került be a 250 tagú belgrádi parlamentbe. Hódi alelnök bejelentette, hogy a vajdasági magyarok a jövőben szorosan együtt akarnak működni a többi európai és jugoszláviai kisebbséggel és az európai parlamentben arra fognak törekedni, hogy az emberi jogok követelményeinek megfelelően a délvidéki magyarok is elnyerjék teljes kisebbségi jogaikat. „Az idő bennünket fog igazolni” — fejezte be nyilatkozatát Hódi Sándor • Folytatás a 2. oldalon • Pogány Jenő Géza A vajdasági követelésről • Hírmagyarázatunk Hódi Sándor követelése, de annak időzítése is a mai realitásokból következik. Elébe megy a dolgoknak és azzal számol, hogy Jugoszlávia egysége megbomlik és több különálló állam alakul területén. A jelenlegi helyzetben az autonóm tartomány státuszát élvező Vajdaság. ahol zömében él a magyar kisebbség, az elképzelés szerint a függetlenné váló Nagy-Szerbia keretén belül marad. Semmi garancia nincs arra, hogy a megnövekedett nagyszerb nacionalizmus keretei közé belefér-e majd a magyar kisebbség nagy nehezen kivívott kulturális autonómiája is. A többi köztársaság - Horvátország, Szlovénia vagy más - nem szólhat már bele ebbe a problémába, mivel ez Szerbia belügyeibe való beavatkozás lenne. Az időzítés bizonyára azzal függ össze, hogy a Horvátországhoz tartozó Krajinában élő szerbek már kinyilvánították autonómia iránti igényüket. Természetes, hogy más kisebbségek is erre törekednek és Jugoszlávia felbomlása esetén is biztosítani szeretnék a jogukat ehhez. Ugyanakkor helyénvaló megjegyezni, hogy a térség biztonsága és a kisebbségi jogok érvényesítése szempontjából a legideálisabb az, ha Jugoszlávia egységes marad. Érvényes ez az ottélő magyarokra is. • Pálfi Viktor
