Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-17 / 8025. szám
Beszélgetés Krausz Tamás történésszel A progresszió mai jelentéséről Kik és milyen formában vállalnak ma Magyarországon progresszív értékeket, hogyan lehet érvényes elemeket találni az eredetileg szintén haladó ideológiai elveket hangsúlyozó, de — főleg Kelet-Európábán — súlyosan kompromittálódott baloldal és progresszió jelenleg skizofrénnek ható kapcsolatában? Krausz Tamás történésszel ezekre a kérdésekre kerestük a választ. — Hogyan lehet ma, a rendszerváltás időszakának Magyarországán deffiniálni a progressziót, és mik annak a kritériumai! — Legszívesebben gyakorlati oldalról közelitek a kérdéshez, hiszen a progressziónak ma hazánkban leginkább gyakorlati kritériumai vannak. Deffiniálni úgy tudnám, hogy minden olyan törekvés progresszív, amely egy elkülönült hatalmi elit létrejöttét kívánja megakadályozni, célja tehát alapvetően az, hogy se az új, se a régi hatalmi pozíciókat ne lehessen gazdasági és tulajdoni pozíciókra átváltani. Fontos kritériuma — általában a progressziónak — mindenféle kisebbség — faji, nemzeti, társadalmi, világnézeti kisebbség — jogainak tiszteletben tartása és annak felismerése, hogy ma már csak nemzeti kereteken túllépve, egyetemes összefüggésekben lehet gondolkodni, ugyanis nyilvánvalóvá vált: ma már lényegi kérdések nem oldhatók meg nemzeti keretekben. A progresszív gondolkodás alapálláspontjának kell lennie, hogy a piacgazdaság bevezetése, vagy ha úgy tetszik, kiszélesítése, csak oly módon történhet, hogy az a lakosság nagy többségének a javát szolgálja. Egy olyan piacgazdaság ugyanis, amelyik nem így tesz, visszalépést jelent még az államszocializmushoz képest is. Nyilvánvalóan csak egy emberközpontú gazdaság lehet szalonképes a 20. század végén. Manapság talán — bizonyos körökben — furcsának hat, de a progresszió álláspontja szerint a kultúra nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben lehet piaci viszonyok függvénye, és az iskolaiigy sem piacosítható. Azok a haladó nemzeti értékek és hagyományok, amelyek a lakosság kulturális felemelkedését szolgálják, szintén progressziót képeznek. — Ma Magyarországon kik és milyen formában vállalnak fel haladó értékeket! — A progressziók tulajdonképpen a civil társadalom önszerveződő mozgalmai, amelyekben a társadalom önmagát kívánja megvalósítani. Ezek a szerveződések a progresszió legfontosabb bázisai, hiszen nem párt- és elkülönült hatalmi érdekeket, hanem valamifajta érdekvédelmet vállalnak fel. Ilyenek azok a szerveződések is, amelyek képesek a mindenkori tömegkultúra kibontakoztatását elősegíteni. Utalhatnék az önkormányzatok azon részére, amelyek a kultúrát és a közösségi érdekeket helyezik előtérbe, a szűk hatalmi csoportérdekekkel szemben. Ebbe a körbe tartoznak azok az értelmiségi csoportok is, ame- ..........-— lyek nem válnak az új hatalom szolgálóivá. Az értelmiség végül is azért értelmiség, hogy megőrizze függetlenségét, hiszen csak abban az esetben tölthet be valamiféle haladó funkciót, ha képes a fennálló hatalom permanens kritikájára. — Az „önszerveződés" milyen stádiumában vanhak a civil társadalom említett mozgalmai! — Egyrészt alakulóban vannak, másrészt pedig óriási harc folyik, mert a pártok megpróbálják ezeket is átpolitizálni. Tipikus példa a munkástanácsok esete, amelyek kezdetben egyértelműen progresszív szerveződések voltak, de abban a pillanatban, hogy az MDF megpróbálta ezeket elvonni eredeti funkciójuktól, kitaszítani a tulajdonlásból és pártszerű szakszervezetekké transzformálni, „letértek" a progresszió ösvényéről. Ugyanígy nem progresszió és ugyanilyen paradoxon, amikor bizonyos szakszervezetek a nemzetközi tőke érdekeit kívánják védelmezni, pedig jól tudjuk, hogy a tőke — immáron évszázadok óta — jól szervezetten védelmezi saját érdekeit. — Beszélhetünk válblkozói progresszióról! — Természetesen, aki nem az állami pénzt lopja el, hanem a saját munkájából halmoz fel és indít el üzleti vállalkozásokat, ez gazdaságilag mindenképpen haladó. Aki azonban az ellopott állami tulajdont saját maga luxusfogyasztására használja fel, az természetesen korántsem progresszív vállalkozó és én ezt nem is tartom legitim tulajdonlásnak. — A progresszió irt felsorolt ismérveinek egy jelentős réstét az állampárt ideológiája is zászlajára tűzte, ugyanakkor nyilvánvalóan nem is nagyon törekedett azok tényleges megvalósítására. Milyen esélyei lehetnek az ezeket at értékeket várhatóan szintén felvállaló, demokratikus alapokon nyugvó mai progresszív baloldalnak! If V Magyar Hírlap 1991. Április 13.
