Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-02 / 8014. szám
Népszabadság, 1991. március 26 *>r SZÁLL-ÜGY; ÚJ ELJÁRÁS VAGY VÁDEJTÉS? * w • Elutasították a volt nagykövet javára emelt óvást A Legfelsőbb Bíróság elnökségi Uniós hétfőn elutssitot- U s Beáll József volt ró mai nagykövet Javára emelt — immáron másodszori — törvényességi óvást. Döntésével a magas bírói fórom tehát helybenhagyta sz elnökségi tanács tavaly decemberi határozatát, Amellyel sz 1973-ban hazaárulás miatt elítélt egykori diplomata ügyében sz elsőfokú bíróságót új eljárásra utasította. Az elOzetes várakozásokkal ellentétben tegnap sem tettek pontot Száll József ügyének végére. Mint korábban lapunk megírta, s volt nagykövetet 1973. április 10-én a Legfelsőbb Bíróság 15 évi szabadaágvesztéssel sújtotta állami szolgálat felhasználásával elkövetett hazaárulás bűntette miatt. Száláról tudni kell, hogy 1904-től 1970. augusztus 4-dg vezette hazánk római külképviseletét, majd a külügyminiszter személyes tanácsadójává »evezték kfi. Hazatérése után minden bizonyítók nélkül olyan, vádakat hoztak fel ellene, hogy diplomáciai szolgálata alatt gazdasági visszaéléseket követett el. Száll a Vizsgálat elől külföldre utazott, s menedékjogot kért maga és családja számára az olasz hatóságoktól. A Legfelsőbb Bíróság tonnák idején azt állította ítéletében, hogy a volt római ihagykövet érintkezésbe lépett az olasz elhárítással, és smnak államtitkokat szolgáltatott ki. 1990. november 26-án a legfőbb ügyész törvényesséffi óvást emelt az ítélet ellen, mondván, a terhelt bűnösségének megállapítására csupán , gyanú okok alapján került sor, s mindamellett nemcsak a bizonyítás voűt törvénysértő, hanem maga az ítélet is. December 17-én kelt határozatában a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanáosa az óvást alaposnak találta: megállapította a törvénysértést, és az Ítéletet hatályon kívül helyezte. Nem osztotta viszont az ügyészség álláspontját abban, hogy az iratokból az ügyet el lehetne bírálni, mivel — hangzott az indoklás — az ellentmondások csak egy új eljárásban küszöbölőet«k ki. Mindezekre tékáin tettel az elnökségi tanács a Fővárosi Bíróságot megismételt eljárás lefolytatására kötelezte. A határozat ezen döntése ellen a legfőbb ügyész február 22-én újabb óvást emelt, amelyben hangsúlyozta, hogy a terhelt a hazaárulás törvényi tényállásának egyik elemét (nevezetesen: az államellenes célzatot) biztosan nem valósította meg. Következésképp: a bírói testületnek érdemi felmentő határozatot kellett volna hoznia, mégpedig bűncselekmény hiánya miatt. Tegnap délelőtt a Legfelsőbb Bíróság héttagú elnökségi tanácsa elutasította ezt az óvást, azaz helybenhagyta a korábbi határozatot Mint dr. Rabóczki Ede, a bírói tanács elnöke az indeklás során kifejtette, az 1973-as ítéletnek jellemző hiányossága a megalapozatlanság. Több ellentmondás is van az ügyben — mondotta —, mint például az elsőfokú eljárásban is felhasznált BM-áUxat és egy 1989. augusztus 8-án kelt feljegyzés között Előbbit a Belügyminisztérium titkársága készítette, amelyben Száll József és az olasz elhárítás kapcsolatfelvételét igyekezett igazolni. A másfél évvel ezelőtti feljegyzés pedig, amelyet az akkori belügyminiszter-helyettes juttatott el a legfőbb Ügyész helyettesének, ennek ellenkezőjét állítja: a volt római nagykövet ügyében a tényállás vélelmen alapulhat. — Nem mellőzhető a körülmények vizsgálata — fűzte hozzá ehhez dr. Rabóczki Ede —, mivel esetleg egyéb bűncselekmény, például kémkedés elkövetésének gyanúja is felmerülhet. Emiatt egyértelmű felderítés szükséges. Ami a várható fejleményeket illeti, van rá okunk, hogy feltételezzük: nem lesz új eljárás, hiszen ahhoz az ügyészség vádemelési indítványára is szükség lenne... Sereg András
