Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-02 / 8014. szám
A tudomány szabaduljon a politikától Energiafüggőségeink Vajda György akadémikus erőmüveink jövőjéről Népszava, 1991. március 26. Többszörösen hamis az az állítás, hogy a hazai energiaipar tehertétel a nemzetgazdaság szamára. Nem állja meg a helyét az a nézet sem, hogy olyan erőforrásokat von el a költségvetéstől, amelyekből a korszerű ipar alapjait lehetne megteremteni. Az elmúlt hetekben lapunkban is több szakember mondta el: hazánknak még mindig nincs energiakoncepciója az ezredfordulón túli időszakra. Rendszeresen hallhatjuk a környezetvédők szavát is. A minap feltették a költői kérdést: miért csak energiatermelési lobbyk vannak, miért nincs az energiamegtakarításban érdekelteknek is lobby ja? — Ma Magyarországon nincsenek igazi lobbyk. Szét vannak verve! — így vélekedik Vajda György, a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Osztályának elnöke, akit méltán tekinthetünk, mind az államigazgatástól, mind az energiatermelőktől független, mérvadó szakértőnek. — Vannak viszont becsülendő helyi törekvések — folytatja Vajda akadémikus. — Aligha elítélendő, ha például a borsodiak a szénbányák bizonytalan sorsa feletti aggodalmukban szeretnének minél több beruházást maguknak megszerezni. A lobbykra az aktív szerepvállalás a jellemző. Vajon vállalhatják-e ezt a piaci szereplők, ha körülöttük teljes a bizonytalanság? Hogyan ítéli meg alkalmazott kutatói szemmel a magyar vlllamosenergia-ipar jövőjét? Biztosított-e hazánk vlllamosenergla-ellátása? — Ma biztosított. Hogy holnap is az lesz-e, arra nem mernék mérget venni. (Évek óta csökken villamosenergiafelhasználásunk, 1989-ben 40,2 milliárd kilowattóra, 1990-ben 39,2 milliárd (kilowattóra volt, s erre az évre 38 milliárd kilowattórát terveztek.) Azon nyomban meg fog változni a helyzet, mihelyt meglódul a gazdaság, új fogyasztók jelennek meg A szovjet energiaimport miatt függő helyzetben vagyunk. Az ottani gazdasági és politikai gondok mellett kellemetlenül érint bennünket az ukrajnai atomerőműmoratórium is: 1995-ig egyetlen új nukleáris erőművet sem indítanak be ebben a térségben. (Csernobil maradék blokkjait előreláthatólag 1995-ig működtetik.) Az elhasználódott erőműveket viszont kénytelenek leállítani. A Szovjetunióban is megerósödőfélben van az atomerőművek elleni tiltakozó mozgalom. Az örményországi Razdában például — a paksihoz hasonló nagyságú — atomerőművet a földre ngésveszély miatt állították le A szovjet energiagazdálkodásban évtizedekig elsőbbsége volt az exportnak. Ma a belföldi felhasználásnak van prioritása. Ennek ellenére a szovjet viüamosenergia-import üzletileg számunkra még mindig a legkedvezőbb. Milyen erőművi fejlesztéseket célszerű végrehajtanunk, ha belső igényeinket maradéktalanul ki akarjuk elégíteni? A villamos energia nem a piacon vásárolható áru. Hálózatot és erőműveket kell hozzá építeni. A lakosság környezetvédelmi aggályait okos érvekkel el kel! oszlatni. A hagyományos erőművek tervezése és felépítése 7-8, az atomerőműveké 10 esztendő. Egy olyan erősen importra szoruló országnak, mint Magyarország, a szén-, a szénhidrogén- és az atomenergia-alapú erőművekre egyaránt támaszkodnia kell. Rövid távon a gázturbinás erőmüveké a jövő. Olcsók, rugalmasan telepíthetők, 2-3 éy alatt üzembe helyezhetők. Hátrányuk az, hogy a földgáz csak importból szerezhető be. Létesítésük drágább, üzemeltetésük viszont 40-50 százalékkal olcsóbb, mint a szénerőműveké Százhalombattán épül már egy ilyen blokk, a szénhidrogén-erőmű mellé. A nagy gázturbináknak nincs még múltjuk Nyugaton sem. Viszont a közvélemény elfogadta, környezetkímélő tulajdonságai miatt. S az alaperőművek? — Reményteljes a Bükkábrányban lévő, külfejtésre épülő erőmű. A borsodi munkaerőgondok oldásában is szerepe lehet Hátrányai: a külfejtés csúnya, az erőmű szennyezi a levegőt. A gyenge minőségű szenet, mint amilyen a bükkábrányi lignit, messzire szállítani nem érdemes Az ilyen erőművek telepítése csak a bánya mellett képzelhető el. Ezt az erőművet ezer megawattosra tervezik. Atomerőművet fogunk építeni? — Alighanem igen. A társadalom meg fogja érteni — ha érveinket kellő objektivitással, a veszélyeket el nem hallgatva mondjuk el —, hogy az állandóan korszerűsödő atomerőmüveknek helyük van Magyarországon Intézetünk dolgozta ki azt a diagnosztikai rendszert. amely a Paksi Atomerőműben folyamatosan regisztrálja az eseményeket. Paks a világ tiz legbiztonságosabb erőműve közé tartozik. (A Szovjetunió is rendelt tőlünk ilyen műszereket.) Célszerű lenne az újabb erőművi blokkokat valahová a Duna mellé, de a nagyobb településektől távolra építeni. Más erőforrások, vízi, geotermikus vagy napenergia jöbetnek-e számításba? — Egyik sem lehet meghatározó energiaforrás Magyarország számára Az MTA véleményét kikéri-e a kormány energiapolitikája kialakításához? — Mostanában nem. Utoljára Ofaluró! nyilvánítottunk véleményt. Az energiaellátás jövője sokszor politikai indítékoktól is terhelt Ettől jó volna megszabadulni. Bonta Miklós
