Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-15 / 8023. szám

Magyar Nemzet, 1991. április 8

S*

nek nagyon örvendett. Láttam ezeknek a lelkes, tehetséges, komoly, érzékeny és tapintatos fiataloknak a közösségét, akik nagyon tetszettek, elbűvöltek. A továbbiakat illetően, nem tudom, mi fog történni. Egy szempontból

azonban nem vagyok elragadtat- |

va. > «.

■ . • -■ i

— Éspedig? .

— Éspedig: é találkozónak a címe szerint is a magyarországi és a romániai nemzeti kérdéssel, a nacionalizmus és a demokrácia kérdésével kellett volna fog? lalkoznia. és mind román, mind magyar részről csak Romániával foglalkoztak. Nagyon keveset tudtam meg Magyarországról.

— Tamás Gáspár Miklós íog< lalkozott előadásában az érintett témával.

— Tamás Gáspár Miklós felvázolt egy elméletet a magyarorszá gi és a romániai nacionalizmusról, a nacionalizmus strukturálódásáról Magyarországon’ és Ror mániában. De szerintem ez csak azért vált érdemmé, mert mások nem foglalkoztak ezzel. Ez nem érdem kellett volna, hogy Irgven, hanem magától értetődő vita Nem ludom, miért toriént így. Anélkül kell távoznom, hogy megismertem volna a részvevők valamelyikének a véleményét arról, milyen a jelenlegi budapesti kormány hozzájárulása az erdélyi románok és magyarok közöt ti feszültség enyhüléséhez, vagy fokozódásához. Én például úgy vélem, hogy a román kormány e feszültségek manipulálásának irányát követi szándékosan, s ezt nyíltan meg is mondtam. Nem hallottam senkit, aki elmondta

volna, mi a magyar kormány álláspontja. Ebből a szempontból elégedetlenül megyek el.

— Magyarország ét Románia, a magyar és a román nemzet haladhat-e ugyanazon az úton Európába? Ez a tanácskozás egyik alapvető kérdése volt. - '

■ . ■ ■ . :

— Nem tudom, hogy alapvető-e? Nem szeretnék udvariatlan - lenni önnel, de.... » ;

— Kérem, legyen őszinte. •ÍT )

— Nem tetszik a gondolái, . hogy nekünk Európa felé „kell ! mennünk”. Nem tudom, honnan j jövünk? Véleményem szerint ml j a magunk módján mindig Euró- i pában voltunk, Európa nem tud I megszabadulni tőlünk akár akar, j akár nem. Ez geopolitikai és kulturális adottságunk. Országaink különféle megszállás alatt voltak.

A magyarok teljes kulturális és nyelvi szigetként léteznek, a románok meg a maguk módján szintén szigetet alkotnak, ha nem is teljeset, mivel Európában még vannak latin országok,.de nem mellettünk. Tehát mi mint nemzeti és kulturális entitások, sok századon át ellenálltunk a kevéssé kedvező történelmi körülményeknek, és nem látom be, hogy miért kellene negyven nehéz és nagyon költséges esztendő miatt most úgy tekintenünk magunkat, mint akiket kirekesztettek a kontinensről, amelyen élünk akár ezer, akár kétezer — vagy ahogy Ceauscscu idején ünnepelték, 2050 év óta. Tehát Európa a ml földrészünk, mi ehhez a konti- ) nenshez tartozunk — nekem ez

a véleményem. Ha Európán az 1 európai közösséget érti — az égé- ’ szén más. " ■

CVáky Zoltán

i