Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-12 / 8022. szám

A Világ, 1991. április 3. é Wp- Minket nem osztanak meg pártcsa­­tározások - állítja a polgármester. - Mondhatni, szakértői „kormány" a mi­énk. Vannak a testületben közgazdá­szok, orvosok, pedagógusok, jogászok. Záhony első embere szerint az ön­­kormányzatok panaszai eltúlzottak. A tehetetlenség is okozza a nehézségeket, és az is igaz, hogy ezeket a feladatokat is tanulni kell. A törvényi szabályozás valóban hiányzik, de azért a városi in­gatlanok, földterületek az önkormány­zatot illető részének legalább nyolcvan százaléka már ismert. Beruházói érdeklődés is van, bár ezek döntő többsége külföldi vagy ve­gyes vállalat. Akad közöttük világcég is, de a tárgyalások jelenlegi szakaszá­ban még üzleti titoknak számít a neve. Annyit azért elárul a polgármester, hogy más jelentkezőkhöz hasonlóan kereskedelmi vállalatról van szó. Elő­rehaladott szakaszában van egy meg­állapodás kidolgozása, melynek értel­mében osztrák, finn és svéd tőke bevo­násával idén megkezdenék Záhony­ban egy nemzetközi vásár építését ál­landó bemutatóhelyekkel, üzletkötési lehetőséggel. A külföldiek a szovjet világútlevél' bevezetésének hírére érkeztek, ahogy mondják, Ukrajna szájába, de a határt nem kívánják átlépni. Kelet felé ez az utolsó pont, ahol a beruházást, a ma­gántulajdont törvény védi. A szom­szédban érvényben vannak még 1917* es törvények is, melyek nem kifejezet­ten a piacgazdaság támogatását szol­gálják Az üzletemberek mégis készü­lődnek, hiszen Ukrajna akár független lesz, akár laza szövetségben marad a Szovjetunióval, mindenképpen őtven­­milliós piacról szól a mese. Akkor is, ha ezt itt Magyarországon még nem min­denki értette meg. Néhány hónapja még tombolt a KGST-piac. A nemzetközi parkolóban lengyelek és kárpátaljaiak kínálták a portékát. Olyan tömeg árasztotta el Zá­honyt, hogy az állomáson, a parkok­ban papírral takarózva és lépcsőházak­ban aludtak a bevásárló turisták. Min­den létező és nem létező dolgot lehetett kapni. A kishatárforgalom szigorításá­val a roham megszűnt, a lengyelek is elköltöztek más égtájak felé. A hirtelen a földből kinőtt butikok eltűntek, csak az élelmiszerüzletek maradtak talpon. Ott ma is van sorállás. A látogatók mindenre vevők.- A városnak minimális haszna volt ebből a tömegőrületből, csupán a hely­pénz csörgött a kasszánkba - emléke­zik Bajor Tibor. - Ha lesz valami a vi­lágútlevélből, és újra beindul az áradat, már másképpen oldjuk meg a piacot. Ügy, hogy abból Záhony is tisztes ha­szonhoz jusson. A polgármester meséli, hogy a bol­tok üresek Kárpátalján is, de azért min­dent lehet kapni. A múlt évben még a fél disznók jöttek át a határon, ha nem is a saját lábukon. Most inkább friss zöldséget hoznak az ott élők. A határátlépés szigorításával egy­­időben megjelent az új üzletág. Az ungvári piacon a hírek szerint kétezer­­ötszáz forint egy magyar meghívóle­vél. Nem tévedés, forint, mert a rubel ebben a kereskedelmi tevékenységben nem jöhet számításba. Ezt a fellendü­lést bizonyítja, hogy 1990-ben ezerhá­­romszáz-ezerötszáz meghívólevelet adtak ki összesen, 1991 március végéig ez a szám meghaladja a kilenc­­százhet vénét. Záhonyban nem tartanak a világút­levél közeli bevezetésétől. Az a mon­dás járja, vág)’ kuponra kell a papír, vág)’ az útlevélre. Együtt a kettő nem megy. Mellesleg azt is beszélik, odaát lebukott egy kuponhamisító banda. A kuponszelvények itteni ára, függetle­nül a névértéktől, két forint.- A világútlevelet valószínűleg köz­­társasági szinten adják majd, s mi jó kapcsolatokat ápolunk Kijewel és Ungvárral - teszi hozzá a polgármes­ter. - Időben kapunk értesítést, ha el­kezdik az útlevél kiadását. Ide amúgy sem a Távol-Keletről jönnek, hanem Ukrajnából, Kárpátaljáról. Azt hiszem, számunkra ez előnyös lesz. A kelle­metlenségek mellett mindenki tisztá­ban van azzal, hogy munkaalkalmat, adót, városi bevételt hozhatnak. Az új munkahelyekre szüksége is lenne Záhonynak, mert százon fölül van az állás nélküliek száma A vasút a legnagyobb üzem, hétezer embert foglalkoztat. A szovjet piac beszűkülé­se miatt örülnek, ha nem lesznek na­gyobb elbocsátások. Az életkörülmények nehezedésével arányban mégsem romlott a város bű­nügyi statisztikája. Az országos állapo­tokkal ellentétben javult a közbizton­ság. A városi kapitányság szűkös, föld­szintes épülete a vasútállomás terüle­tén áll. Ennek valamikor nemcsak szimbolikus oka lehetett, hiszen Zá­hony vasutasváros, hanem az is, hogy az elkövetett bűncselekmények kilenc­ven százaléka vagonfosztogatás. Ezek nagy részét vasutasok vagy a pálya mellett lakók követik el. Nehéz ellenük a védekezés. Előfordult, hogy a szov­jetek konténerben küldtek kurrens árut, ráírták, hogy cement, de a szem­füles fosztogatók valahogy mégis ki­szimatolták, mit tartalmaz a konténer. A hírszolgálatuk sem lebecsülendő. Ci­vilruhás nyomozók mentek egy alka ­lommal a célállomásra, és érdekes mó­don a vagonokban még az okmányon szereplő árumennyiségnél többet is ta­láltak, nemhogy kevesebbet. A városi rendőrkapitány, Borbély Menyhért a maga harminchét évével a harmadik legidősebb. Sportos alkatú, halk szavú férfi.- Nem szoktam kiabálni. Aki a halk szóból nem ért, az a hangosból sem fog. Egyébként nincs is szükség ana, hogy felemeljem a hangom. Az állo­mány életkora 23,5 év, kilencven szá­zalékuk érettségizett. A nyomozóim közül mindenki főiskolát végzett. Igye­keztem stílusváltást bevezetni. Nem büntetni, megelőzni akarunk. Egy bűn­­cselekményt sokkal nehezebb felderí­teni, mint megelőzni. Büszkén említi, Záhonyban az em­berek sötétedés után legföljebb attól félnek, hogy , a lábukat eg)’ gö­dörben, és nem attól, hogy leütik őket. Ezt úgy érték el, hogy állandóan jár­­őröznek, jelen vannak az utcákon. Az utolsó személy elleni erőszakos bűn­cselekményt közterületen tavaly ősszel követték el. Azóta hasonlóra nem ke­rült sor. A kapitány sem tart a szovjet világ­­útlevéltől. Mint mondja, nem a bejövő turisták okozzák a gondot, hanem a ki­­költekezett, pén2 nélkül hazatérők. Az órákig, esetier r.awrkig várakozó ven­dégek között akacnama'», akii - tisztességes úton elégi;!-, k .zú)>. teiket. Záhonyból a politikai változások nyomán keleti kapuból nyugati kapu lett. A mesterséges csillogás megko­pott, de fontosságából mit sem veszí­tett. Bárhogyan is alakuljon a szom­szédban a helyzet, azt senki nem feled­heti, hogy ez a kapu eg)’ hatalmas or­szágra nyűik. Bihari Tamás v

Next

/
Thumbnails
Contents