Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-10 / 8020. szám

Népszava, 1991. április 6

4f

„E£ ariep rontsa lelJialUrponfarT'con"

Ötös fogat Fehérváron

.1 rendsaerráltús tok ttemttögböl

Négyet kitártak, at ötödiket nem merték, de .most így együtt teljes a „csapat” - mondták a székesfehérváriak tegnap este ai MSZP városi elnöksége által rendezett fórum megkezdése előtt. A fórum ezúttal Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt, Lengyel Lászlót és Pozsgay Imrét látta vendégül. Elképesztő érdeklődés kísérte az eseményt: ötszázan zsúfolódtak a Technika Házának nagytermébe és a folyosókra.

(Folytatás az I. oldalról)

gukat, az elmúlt évek közös szereplését, s azt a mai, ugyancsak közös eltökéltséget, hogy sürgősen válaszolni kell a rendszerváltás során nyitva maradt és meg nem oldott kérdésekre. Az új pártról annyit mondott Pozsgay, hogy a magyar politikai életben a centrum helye kiadó, nem kíván vezére lenni e pártnak vagy mozgalomnak, csupán előkészítésében szeretne részt venni.

A Kosa Ferenc által vezetett fórumon az öt politikus rövid előadások keretében sajátságos szemszögekből világított rá a rendszerváltást megelőző évek történéseire, a rendszerváltás hibáira

Lengyel László a Kádárrendszer bukásának külső és belső okait elemezve, a volt rezsim megbocsáthatatlan bűnének nevezte a párt XIII. kongresszusán elfogadott gazdasági határozatot. Az évekig ketyegő gazdasági bomba 1988-ban felrobbant, majd a rezsim előbb omlott össze, mint mielőtt odaértek volna azok, akik el akarták foglalni a „sáncot”. Mint mondta, a rendszerváltás nem történt meg. A vezetés nem „találta ki" újra Magyarországot.

Király Zoltán szólt arról is, hogy a választások után nem tartott sokáig saját lelkesedése, mert rájött: attól nem lesz rendszerváltás, hogy a kormányfő ráerőltette az MDF-frakcióra az SZDSZ- szel kötött paktumot. Bízik benne, hogy szűk elit többségre erőltetett döntésmechanizmusa, az Antall József által képviselt stilus eltűnik a parlamentből.

Bihari Mihály példa nélkülinek nevezte az elmúlt négy év történéseit. Bebizonyosodott: Magyarország történelme nem zárult le a véglegesnek hitt szocializmussal. Szerinte példa nélküli az is, hogy a rendszerváltás nem torkollott polgárháborúba, továbbá az, hogy a hatalmi állampárt egy része is részt vett a rendszerváltásban. Veszekedönek, de működőképesnek nevezte a mai demokráciát, mint mondta, visszatérünk a történelmi zsákutcából.

Bíró Zoltán szerint a politikusok gyakran figyelmen kívül hagyják a nép lelkiállapotát. Pedig 8 magyar nép most rossz lelkiállapotban van. Megzavarta az embereket a sok éretlen párt hatalmi harca, a paktumpolitizálás, a négvigenes szavazás, s az, amit a tévén keresztül a parlamentről látnak.

Pozsgay Imre a rendszerváltás kapcsán felhívta a figyelmet egy fontos külpolitikai tényre, miszerint a szovjet birodalom bukása folytán Magyarország és Közép-Kelet-Európa immár a”birodalom terhére volt. A rendszerváltást akaró ellenzék ezt még 1889 nyarán sem tudta Pozsgay szerint most a politikai viszontagságok idején érdemes visszapillantani olyan forrásokhoz, mint Lakitelek, s végiggondolni, hol hibáztunk azóta. A békés átmenet egyik feltételének nevezte 1956 értékelését is, amely megrendítette az MSZMP-t, és rádöbbentette,

hogy a történelem hamisítására épült az uralma. Pozsgay Imre szerint a múlt elutasításában egységes volt a nép, de annak megítélésében nem egységes, amit kapott.

A késő estébe nyúló fórumon számtalan kérdést tettek fel a megjelentek, s sokan igazolták a politikusok számvetését: Magyarországon több tekintetben hiányérzet van a rendszerváltással kapcsolatban

(borvith)

I

Az emberek nagy részét a már százszor feltett kérdés izgatta, megalakítja-e végre centrumpártját Pozsgay, továbbá az, hogy barátokként,

avagy harcostártakkínt jöttek-e el a fórumra az ötök. A vendégek vállalták barátsá(Folytatás az 5. oldalon;