Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-02 / 8014. szám

Népszabadság, 1991. március 26 11 SZABADDEMOKRATA ELLENVÉLEMÉNY Van-e vízfeje a honvédelmi tárcának? A múlt hét végén a honvédelmi kormányzat szükséges­nek tartotta, hogy több újságot tájékoztasson nem csupán a Magyar Honvédségre vonatkozó elképzeléseiről, hanem konk­rét kialakult szándékairól, illetve az azzal kapcsolatos átala­kítási terveiről is. A Népszabadság zárójeles megjegyzésben jelezte, hogy a legnagyobb ellenzéki pártnak kifogása van a lentiekkel kapcsolatban. A Népszabadság szerint a szabadde­mokratáknak az a véleményük, hogy a honvédelmi kormány­zat elképzelései szűkítik a köztársasági elnök hatáskörét Mécs Imre, a szabaddemokraták ügyvivője, az Országgyűlés honvé­delmi bizottságának alelnöke lapunkat kérte meg, hogy ki­fejthesse nézeteit a honvédelmi kormányzat törekvéseivel kap­csolatosan, hogy elkerüljük a kérdés túlzott egyszerűsítésének veszélyeit. A Szabad Demokraták Szö­vetsége kezdeményezte a par­lamentben kilépésünket a Varsói Szerződésből, s azóta folyamatosan kiemelt figyel­met szentel a honvédelem kér­désének. Teszi ezt nemcsak azért, hogy saját programját összevethesse a honvédelmi tárca elképzeléseivel, hanem azért is, mert kiemelkedően fontos kérdésről, az ország szuverenitásának és függe'.­­lenségének végső sarkkövé­ről van szó. Feltett szándéka, hogy minden esetben meg­akadályozza azokat az elha­markodott vagy végiggondo­latlan elképzeléseket, melyek nem erősítenék, hanem gyen­gítenék azt a biztosítékrend­szert, amelyet a Magyar Hon­védség jelent. Kétharmados törvény Mi sem mutatja jobban,' hogy a szabaddemokraták szá­mára mennyire fontos a hon­védelem kérdése, az ellenzék ellenőrzési és beleszólási le­hetősége és a konszenzus Ki­alakításának szükségessége, mint az, hogy ez a kétharma­dos törvények körébe sorolta­tott. Vagyis nem lehetséges a honvédelem körében bár­minő alapvető változtatás az ellenzék egyetértése nélkül. A Szabad Demokraták Szö­vetsége a honvédelem kiemelt fontosságának megfelelően fel­lépett már a körkörös védel­met meghirdető katonai-szak­mai abszurdum ellen, és tá­mogatta azt a több hónapos biztonságpolitikai polémiát, amely talán a legnyitottabb szakmai vitája volt a magyar honvédelem történetének. A szabaddemokraták — oi­­zonyos fontossági sorrendet betartva — egy korszerűbb struktúrájú honvédség megte­remtésén kívántak fáradozni. (S nem a legsürgősebb fel­adatnak tartották a szűkös pénzügyi feltételek mellett az egyenruhaváltás szorgalmazá­sát.) A honvédelmi tárca múlt heti megnyilatkozása azért ér­demel különös figyelmet, mert nem csupán újabb szakmai ab­szurdumról van szó, nemcsak a köztársaság elnökének ha­táskörét szűkíteni igyekvő to­vábbi kísérletről, hanem a fiatal demokráciát komolyan veszélyeztető jelenségről: az alkotmány és a honvédelmi törvény betűjét és szellemét egyaránt sértő végrehajtó ha­talmi tevékenységről és Ki­nyilvánított szándékról. Átalakítani, de hogyan? Az SZDSZ nem vonja két­ségbe a honvédelmi tárca azon jogát, hogy javaslatokat dol­gozzon ki és előterjesztéseket tegyen az alkotmány módosí­tása érdekében. Megengedhe­tetlennek tartja viszont a ter­vezett módosítások parlamen­ti elfogadása előtt, hogy a tárca az érvényes alkotmány­nyal szemben álló kormányzati lépéseket kezdeményezzen ás a fennálló alkotmányos rend megsértésével próbálkozzon. Túl azon, hogy napjainkban — a szélsőséges hangok erősö­désének időszakában, amikor Antall József miniszterelnök úr is fontosnak tartotta azok elítélését és az azoktól való elhatárolódást — lényeges, hogy minden, az alkotmányos­ságot, illetve az érvényben le­vő törvényeket sértő tevőleges kezdeményezésnek elejét ve­gyük. A tárca vezetője által emlí­tett konszenzusra való törek­vés figyelemre méltó, de csak akkor, ha a tervezett szerve­zeti módosítások egyes konk­rét lépései nem akarják kész helyzet elé állítani a parla­menti pártokat. Reméljük, ag­godalomra nincs még külö­nösebb okunk, bár a helyi ön­­kormányzatok hatáskörére vo­natkozó törvénytervezet igyek­szik olyan honvédelmi minisz­teri jogosítványok becsempé­szésére, amelyek az érvényes honvédelmi törvénnyel, fino­man szólva, nincsenek össz­hangban. összefoglalva poli­tikai kifogásainkat: a szabad­­demokraták jobban szeretnék, ha a törvény-előkészítő vagy alkotmánymódosító munka so­rán kialakuló konszenzus elő­zetesen megalapozná a hon­védség strukturális átalakítá­sáról szóló nyilatkozatokat. A Szabad Demokraták Szö­vetsége szükségesnek tartja a Magyar Honvédség átalakítá­sát, de úgy gondolja, hogy an­nak megtervezése során kö­vetni kell a hadtudomány ál­tal kimunkált és a történe­lem által szentesített szabá­lyokat. Ezzel minimálisra le­het szorítani az átalakítás té­vedéseit és zsákutcáit, mer: itt emberi életekről, sorsok­ról, végső soron az ország függetlenségéről és szuverén,­­tásáról van szó. Nevezetesen, a fegyveres erők struktúrájá­nak meghatározásakor — ka­tonai nyelven szólva — a megsemmisítés és megóvás egységéből kell kiindulni Fontos a sorrend A Magyar Honvédseggei szemben támasztott alapköve­telménynek azt kell választa­ni, hogy meghatározott gaz­dasági környezetben legyen képes maximálni az agresszor veszteségeit, elriasztva továb­bi támadó szándékától, és mi­nimalizálva a saját vesztesé­geinket — óva a saját erő­ket és eszközöket, visszaállí­tani az eredeti helyzetet. En­nek megfelelően a szabadde­mokratáknak a honvédelem átalakítására vonatkozó alap­nézetei az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. Struktúraátalakítás ide­jén a honvédség védelmi ké­pességének fenntartása. 2. A környezet és a sajat helyzet vizsgálata, és az e helyzetből adódó honvédelem­politikai feladatok meghatá­rozása. 3. A politikai célok és a gazdasági lehetőségek össze­hangolása, különös tekintettel a politikai célok elérésért, rendelkezésre álló eszköz­­rendszer sokrétűségére. A po­litika és a gazdaság végső kompromisszumában — az adott helyzetben — az ország szuverenitása és függetlensege a döntő. 4. A fentiek alapján meg­határozott honvédelmi politi­kát érvényesíteni képes kato­nai struktúra kialakítása. 5 Az új struktúrát kielégí­tő béke és hadilétszám meg­határozása, az országmozgósi­­tást biztosító katonai közigaz­gatási rendszer kialakítása, a feladatoknak leginkább meg­felelő vezetés rendjének ki­dolgozása, és a rendelkezésit álló anyagi lehetőségek mel­lett a fegyverzet és haditech­nika átalakítása

Next

/
Thumbnails
Contents