Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-05 / 8017. szám
. c kétharmada mondta, hogy elmenne szavazni, „ha most vasárnap parlamenti választások lennének", március elején viszont ugyanerre mindössze 52 százalékuk lett volna hajlandó, 43 pedig nem. Mi több, 6 százalékról 15 százalékra nőtt azok aránya, akik elmennének ugyan az urnákhoz, de nem tudják, melyik pártra adnák a vpksukat Az elbizonytalanodásnak a Fidesz és az ! SZDSZ a fő kárvallottá: az előbbi szavazótábora 5, az utóbbié 3 százalékkal esett vissza január óta. (A többi párt szavazótáborának nagysága lényegében azonos maradt; az előző felméréshez képest mén változások nem érték el a statisztikailag jelentős mértéket) Az SZDSZ februári küldöttgyűlésén bejelentett „váltás" egyelőre nem látszik mozgósítani a közvéleményt Alighanem éppenhogy az történt, hogy az elmúlt egy év politikai j hullámveréseiben a kormánypártoktól a f liberálisokhoz csapódó, de alapvetően i ingadozó szavazók egy része visszariadt a 1 bizonytalan kimenetelű új választások i megpróbáltatásaitól. Ebből a szempontból különösen fontos, hogy a kormánnyal elégedetlen emberek ma kevésbé készek elmenni egy esetleges űj vá- i lasztásra, mint azok, akik jónak tartják a 1 kormány teljesítménvéL Ami a politikusokat illeti, népszerűségi sorrendjük - a felmérésben ezúttal először szereplő személyiségeket figyelmen kisül hagyva - alig váltcfcott. (A 4 százaléknál kisebb különbségek statisztikailag nem mérvadók. Ekkora változást a megkérdezettek kiválasztásából eredő Melyik part jelöltjére szavazna, ha elmenne egy mostani választásra? véletlen hiba is magyarázhat.) A politikusok szinte mindegyikének ismertsége nőtt 1-2 százalékkal, s ez egyre inkább összehasonlíthatóvá teszi a rokonszenvindexeket is. A szimpátiarangsor élén továbbra is a VOSZ-elnök Palotás János áll, akit azonban gyakorlatilag utóiért a - Palotásnál egyébként szélesebb körben ismert - köztársasági elnök. Göncz .Árpád. Változatlanul népszerű a korábbi kormányban elismertté vált Németh Miklós és Horn Gyula, és újra feljövőben van az egykor szintén MSZMP-tag Király Zoltán. Az aktív pártpolitikusok közül a közvélemény szemében a kormánypártiaknál népszerűbbek az ellenzéki politikusok, mindenekelőtt a két Fidesz-vezető. Orbán Viktor és Fodor Gábor, valamint a budapesti főpolgármester, Demszkv Gábor. A kormánypárti személyiségek közül a legtöbb szimpátiát a kereszténvdemokrata pártelnök, Sutján László váltja ki, de a hatalmon lévő politikusok közül őt is megelőzi a széles körben ismert pártonkívüli pénzügyminiszter, Kupa Mihály. A vezető kormánypárt frontemberei változatlanul a lista vége felé helyezkednek el, s különösen kedvezőtlen a felmérésben először szereplő Csurka István megítélése. Ugyancsak először került a listára két szakszervezeti vezető. Közülük Forgács Pál, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke jóval kevésbé ismert, mint Nagy Sándor, de rokonszenvindexe egv hajszállal meghaladja a MSZOSZ-vezérét. Göncz Árpádnál és Király Zoltánnál is nagyobb mértékben Torgván József javított két hónappal korábbi népszerűségi pozícióján. Ez sajátos jelenségek összejátszásának eredménye. Közhely, hogy a televízió igazi nehézfegyver a tömegkommunikációs arzenálban. Azt Magyarországon még inkább csak tanulgatják, hogy politikusok sztárolásának és megbuktatásának is hathatós eszköze lehet. Mindenesetre már a Medián előző, januári felmérése idején világos volt. hogy Palotásjános a/, őszi taxisblokád során élni tudott a televízió által váratlanul felkínált nvilvánossággal, s ez emelte öt a politikusrangsor élére. Az, hogy máig megőrizte vezető helyét, egyrészt azt mutatja, hogv n közvélemény nehezen felejti azokat a napokat, másrészt azt, hogy közszereplései során a VOSZ-elnök azóta is képernyőképesnek bizonyult. Hasonlóképpen I
