Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-13 / 8002. szám

Romániai Magyar Szó, 1991. 1. 22

3

AZ 1990.' MÁRCIUS 19-20-1 MAROSVÄSÄRHELY1 ESEMÉNYEK ' KIVIZSGÁLÁSÁRA ALAKULT PARLAMENTI BIZOTTSÁG •

JELENTÉSE

(Bevezetőben a jelentés készítői leszögezik, hogy az anyaggyűjtés 1990. júliusa és novembere között tartott, míg a megírásra 1990. november 15— 1991. január 12 között került sor.

Felsorolják 'az adatgyűjtés forrásait, majd a kérdések tárgyalásának módját, a jelentés struktúráját ismertetik)

I. A MAROS YÄSÄRHEXYI •

ETNIKTTMKÖZI VÁLSÁG

Altalanos és sajátos

OKOZATI TÉNYEZŐI ' *■

1. Az erdélyi etnikumközi viszonyok romlása sokrétű történelmi örökség alapján következett be: a) a kollektív emlékezet megőrizte (latens és időnként kiújuló állapotban) az elmúlt évszázadok egyes konfliktusos momentumait és helyzeteit, amikor az erdélyi románok elnyomásának történelmi kontextusában a magyar uralkodóosztály kiváltságos gazdasági-társadalmi, politikai és kulturális státusnak örvendett; b) az 1913—1940 közötti időszakot a románok és a magyarok közötti békés és építő együttélés reális, az 1918. december 1-jei gyulafehérvári kiáltvány által határozottan s feltárt perspektívái fémjelezték: ennek előirányzatait azonban az 1923-as Alkotmány nem vette át hiánytalanul; e) Ésaak-Erdély bécsi diktátum nyomán bekövetkezett horthysta megszállásának Időszaka (1940—1944), amelyet a fasiszta típusú rendszerekre sajátos attro citások fémjeleztek, s amelyek újabb keletű negatív nyomokat hagytak a nép emlékezetében a román—magyar viszonyok terén; d) a kommunista totalitárius periódusban az erdélyi interetnikai viszonyok a válság minden elképzelhető változatát kimerítették, kezdve a sztálinista proletár „intemacionalianus “*) alkalmazásából fakadókkal és végezve a Ceausescu személyiségi kultusza által jelzett nacionalizmus kiéleződésével, amely — egyebek mellett — szükségképpen gyászos következményekre vezetett a romániai etnikai kisebbségek nemzeti önazonosságának megőrzése tekintetében.

2. E történelmi örökség komplex társadalmi-kulturális kihatásait, a december havi törekvésekkel és első pozitív reagálásokkal ellentétben, a demokráciára való rá térés forradalom utáni időszakának nehézségei és ellentmondásai reaktiválták és súlyosbították. Számolnunk kell azzal, hogy a diktatúra összeomlására és a pluralista demokrácia bevezetésére nagyszabású társadalmi-politikai válság közepette került sor. Ez a válság egyfelől a diktatúra által a múltban súlyosan károsított hazai civil társadalom gyors térhódításának produktuma, «melynek keretében szemmel láthatóan jelentkeztek a különböző érdektípusok közötti ellentét és konfrontáció jelenségei, másfelől a képviseleti demokrácia intézményei kiépítésének, honpolgári normái és erkölcsei meggyökereztetésének nehézségeiből fakad. Nem érthetjük meg a marosvásárhelyi válságot anélkül, hogy ne tartanánk állandóan szem előtt ezt a két alapvető összetevőt.

a) Bár a demokratikus hatalom új intézményei következetes erőfeszítéseket tettek a jogállam és a jogrend kiépítésére és ki kristályosítás ára. a hatalom főbb in-téaményeii amelyekre ez a küldetés elsősorban hárult volna, túlságosan törékenyek voltak, hogy azt rövid idő alatt (kilencven nap a forradalomtól számítva*) teljesítsék.

b) Bármely jelenkori demokratikus állam sajátos és létfontosságú szervezetei vagy nem léteztek (például külön belső hírszerző szolgálat), vagy pedig súlyos tekintélyválságon mentek át (rendőrség, oktatási intézmények stb.), illetve q demokráciára nézve sajátosan új funkciókat nyertek (a tömegtájékoztatási intézmények esetében), még mielőtt ennek elengedhetetlen előfeltételei tényleges valósággá váltak volna.

c) A jogrend biztosítása szempontjából létfontosságú intézmények (például rendőrség) politikamentesítésének elvét nem alkalmazták a szükséges következetességgel a hadsereg bizonyos „pressziós csoportjainak“ megalakulása és néhány hónapos tevékenysége pedig szintén hozzájárult az új hatalom működésének törékenységéhez. közvetve elősegítette az országban tapasztalható destabülzáclós folyamatokat.

d) A központi és a helyi kormányintézmények közötti vertikális közigazgatási kapcsolatokban súlyos funkciózavarok mutatkoztak. bizonyos esetekben bénulás is bekövetkezett, ami lehetővé tette egyes helyi centrifugális erők létrejöttét ez pedig hozzájárult az államhatalmi kohézió gyengítéséhez és a gazdasági-közigazgatási epnségek bizonyos önállósodási tendenciáinak éltúlzásához. A közigazgatási kapcsolatok horizontális romlása pedig az információk és döntések továbbításának gyengüléséhez és stagnálásához vezeteti.

3. Vita a nemzetiségi képviselet* körül a helyi államhatalmi és államigazgatási szervek, valamint a gazdasági és szociáliskulturális egységek szintjén.

A feszültségek 1990 januárja folyamán a Marosvásárhely murúcipiumi polgármesteri hivatal összetételének kialakítása alkalmával erősödtek fel. Mégis ezen a szinten a nézeteltérések még nem öltöttek túl nagV mértéket a románok és a magyarok közötti (képviseleti aránytalanságok nem voltak túlságosan nagyok. Kezdetben a gazdasági és szociális-kulturális egységek vezető kádereinek leváltása sem okozott etnikumkőzi konfliktusokat. A helyzet csak később súlyosbodott, «mikor a románok és a magyarok közötti viszony légkörét már más tényezők súlyosbították — különösképpen az oktatási hálózatra vonatkozó nézeteltérések —, ugyanis jelentkeztek bizonyos hangok, «melyek azzal vádolták az övezet magyar Lakosságát, hogy egyes román vezetők leváltása alkalmával megkülönböztető módon, etnikai meggondolások alapján járlak el.

Ennek ellenére, a statisztikai elemzés azt mutatja, hogy a decemberi forradalmat követő időszakban a román és a magyar vezető emberek aránya csak rendkívül kis mértékben módosult Maros megyében, a románoknak továbbra la ió, a magyaroknak gyenge képviseletük volt. a megye lakosságában elfoglalt részarányukhoz képest.

4. Az oktatási egységek hálózatában történt módosítások a válság „gyutacsának“ szerepét kapták az első fázisban.

4.1. A magyar tannyelvű oktatási egységek hálózatának átszervezése. Aa utóbbit a diktatórikus rendszernek az utóbbi évtizedek során foganatasítDtt adminisztratív intézkedései komolyan károsították Az a körülmény, hogy rátértek az oktatási hálózat átszervezésének intózkedéseú'e, anélkiil. hogy előre látták volna az öw»« következményeket és nehézségeket, és anélkül, bogy építő politikai dialógusra került volna sor a román és e magyar lakosság képviselői között, téves eljárásokhoz és következésképpen, nyílt, konfliktusos megnyilatkozásokhoz vezetett. Mindkét fél, mivel nemzeti érzéseiben mélyet» öártve érezte magát, a problémát küzdőtérre vitte és az utca nyomásának módszereit is igénybe vette.

Bár ez a ceausiszia rendszer megdöntését kővető első 8—10 héttel együttjáró jelenség volt. hangsúlyoznunk kell, hogy sem a Tanügy Minisztérium, sem a helyi művelődési-politikai alakulatok nem érzékelték idejében, hogy döntő fontosságú a megértés és a megbékélés jegyében főé gant óvatos politika, hogy ez az egyeffen demokratikus módszere a két népesség jogos törekvései kielégítésének. Ehnlatt nem cselekedtek idejében, amikor pedig sor került rá. következetlenül jártak •!■*>

4.2. Egyfelől az oktatási különválás követelése nyugtalanságot és elutasító magatartást váltott ki egyes román értelmiségi közegekben, az adott közösségi pszichcszociális összefüggésekben pedig étnek magyarázata nem volt csekély; « szétválasztást ugyanis csupán „első lépésként" lehetett értelmezni, «mely távlatilag rendkívül súlyos következményekhez vezet, nevezetesen, hogy a kulturális különválás után elkerülhetetlenül következik a politikai-közigazgatási is. Ennek az álláspontnak az alátámasztására egyes marosvásárhelyi román kiadványok a ma. gyár nyelvű sajtóban e témakörben napvilágot látott bizonyos cikkeket idéztek. Másfelől viszont a dolgok e feltételezett alakulását hivatalosan és állandó jelleggel cáfolták és cáfolják a magyar kisebbség képviseleti szervezetei.

5. A tömeg pszi eh aszod ál is magatartásának változásai.

5.1. A íennebb ismertetettekhez hasonló funkcióra var os folyamatok és kritikus tá^adalmi állapotok közepette « csoportos és egyéni törekvések, a felgyülemlett frusztrációk robbanásszerű felszabadulása (az 1989. decemberi forradalmat követően) gyakran ezek feszültséges és nem egyszer konfliktusos megnyilatkozásához vezetett- Egyfelől az emberek törekvéseinek korábbi elfojtása és másfelől a hirtelen kivívott szabadság közötti mély szakadék, akárcsak a demokratikus kultúra és a megfelelő honpolgári magatartás bizonyos fogyatékosságai az összes társadalmi-szakmai rétegekben (ez is a kommunista totalitárius .örökség bélyege) okozati tényezője e hónapok egymást követő szélső séges megnyilatkozásai kirobbanásának és kiterjedésének.

Ilyen összefüggések között a tömegek hangsúlyozott emodonális Inga tagsága kristályosodott ki és ötvöződött az »áldozat* és a .közvádló“ szerepének el túl zásával, amit a közvélemény számos hangadója vállalt magára az ft«?*» társadalmiszakmai és etnikai-kulturális rétegekben.