Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-12 / 8001. szám

Magyar Nemzet, 1991. 3. 8. 4 S' Az 56-os cselekmények elévüléséről Felelősségre akarják vonni a bűnösöket Az Országgyűlés alkotmányjogi bizottsága a múlt hónapban tar­tott ülésén ad hoc bizottság meg­alakítását határozta el. Ennek feladata az 1956-ban elkövetett bűnök kiderítése, s a bűnösök fe­lelősségre vonása. Megalakult-e már a bizottság — kérdeztük Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezetőtől, akit ennék irá­nyításával bíztak meg. — A bizottság nem alakulhatott meg, mert a képviselők nem tud­tak megegyezni abban, a pártok milyen arányban képviseltessék magukat. Ezért engem bíztak meg, hogy tegyek javaslatot a holtpontról való. kivezető útra. Szakértőket kértem fel, vizsgál­ják meg az egész 1956-os kérdés­kört. Arra szeretnék választ kapni, lehet-e szó a bűnök elévü­léséről. — Felelősségre vonást akarnak kezdeményezni? — A szakértői véleményeket még nem kaptam meg, de én lá­tok erre lehetőséget. A pártállam évtizedei alatt ezeket a bűncse­lekményeket nem üldözték. Olyan büntetőjogi rendelkezést kell te­hát hozni, hogy az elévülés csak a többpárti parlament hivatalba lépésétől, 1990. május 2-től legyen számítandó. A ' másik megoldás abból eredeztethető, hogy a há­borús és népellenes bűntettek so­ha nem évülnek el. A Szovjetunió Magyarországon állomásozó csa­patainak a Párizs környéki béke­­szerződések értelmében, 1955-ben el kellett volna hagyniuk orszá­gunkat. Megítélésem szerint a Szovjetunió agressziót követett el. Sőt 1956-ban fegyveresen avat­kozott be a magyar politikai élet­be. Tehát háborús állapotok ala­kultak ki, amely időszak alatt há­borús bűncselekményeket követ­tek el. Ezek pedig, mint tudjuk, soha nem évülnek el. — A parlament keddi plenáris ülésén Györgyi Kálmán legfőbb ügyész kifejtette, hogy a Btk. há­borús bűncselekményekre vonat­kozó rendelkezései 1961-ben lép­tek életbe, s visszaható hatállyal nem érvényesek. — Nem értek egyet Györgyi Kálmánnal. Épp arra próbálok bizonyítékot szerezni, hogy 1945- ben is felelősségre vonták a há­borús bűnösöket. S az ítéletek indoklásában az szerepel: a hábo­rús és népellenes bűntettek soha nem évülnek el. — A szakértői vélemények kéz­hezvétele után mi a szándéka? — Az alkotmánybizottság elé terjesztem az anyagot, s ők meg­felelő javaslatokkal ellátva, a ple­náris ülés elé viszik a kérdést. — Milyen módon képzeli ön a felelősségre vonást? — Erről ma még nem nyilat­­kozhatom. — A mai bizonytalan politikai helyzetben ildomos-e ezzel a kér­déssel foglalkozni? — Nem egy ilyen indítvány fekszik az alkotmányügyi bizott­ság előtt. Ezekre válaszolnunk kell. Mint politikus, azt mondha­tom, ahhoz, hogy' a valódi rend­szerváltás, a politikai kiegyezés elkövetkezhessen, a kiemelkedően súlyos bűncselekményeket elköve­tő egyéneket felelősségre kell ' vonni. Hangsúlyozom, nem széles ■ körben, pusztán a kirívó esete- I két figyelembe véve. Nem az a célunk, hogy a meglévő feszült­ségeket még tovább növeljük. Ellenkezőleg, megnyugvást szeret­nénk. i — Ki fogja meghúzni a határt abban, hogy ki követett el ilyen „kiemelkedő bűnöket”? — A politika, a közvélemény és a jog együttesen. — Nem gondolja, hogy ez em­berek elsődleges vágya ma inkább az, hogy jobban éljenek? Nem a I gazdasági kérdések megoldása I lenne a fontosabb? — Természetesen ez is lénye­ges dolog. De a millennium ds csak úgy következhetett el, hogy a po­litikai kiegyezés előtt megtörtén­tek a felelősségre vonások. Most is ez a helyzet. Görgyi Kálmán legfőbb ügyészt arról kérdeztük; lát-e jogi lehető­séget arra, hogy az 1956-os bűnö­söket felelősségre vonják? — A Btk.-ban 1961 óta szerepel az emberiség elleni bűncselek­mény fogalma. Ez egyrészt vonat­kozik a béke elleni, másrészt a há­borús bűncselekményekre. 1956- ban ez még nem volt érvényben, és ez a rendelkezés pedig nem visszaható erejű. Az Országgyű­lésnek tehát a Btk.-t kellene meg­változtatnia. Ez a folyamat azon­ban igen hosszadalmas. Tekintet­tel kell lenni alkotmányunk ke­reteire, s bizonyos nemzetközi egyezményekre. Erre az NSZK törvényhozásában volt már pél­da. A magyar helyzet azonban eléggé sajátos, mert a parlament­nek ki kellene mondania; az el­évülés nem áll fenn. ti. E.

Next

/
Thumbnails
Contents