Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-12 / 8001. szám
Magyarok oltják a kuvaiti olajtüzet? Magyar Hírlap, 1991. 3. 8. Az Arab-öbölben egyre terjedő olajfolt mellett a levegőt, illetve a légkört szennyező lángoló olajkutak késztetik leginkább aggódásra a környezetvédelmi szakembereket. Egyes információk szerint közel ötszáz kuvaiti olajkutat Iobbantottak lángra a területről visszavonuló iraki katonák. Az ipari katasztrófa elhárításáról, a lángoló kutak megfékezésének lehetőségeiről Jeney Zsigmond, az OKGT osztályvezetője, egyben az Országos Kitörésvédelmi Szervezet parancsnoka tájékoztatta lapunkat. — Lehetséges-e hazai szakemberek részvétele a kuvaiti kitörések megfékezésénél? — Még javában folyt a háború, mikor a világ egyik legnagyobb szaktekintélye — egyben egy kitörésvédelemre szakosodott cég vezetője - a texas-i Red Adair a helyszínre utazott. Valószínűsíthető, hogy az ő irányításával végzik majd az elfojtási munkálatokat. Gondolom, ő dönt anól is, milyen alvállalkozók bevonása szükséges a munkálatok elvégzéséhez. Amennyiben ilyen kérés érkezne, mérlegelnünk kellene a helyzetet. Nekünk vannak nagy gyakorlattal rendelkező szakembereink, speciális eszközeink, de esetleges résztvételünk csak a már említett felmérések után képzelhető el. — Ismert a magyar szakember előtt a kuvaiti olajkutak szerkezete? — Munkatársaink részt vettek iraki olajkutak építésében, de ahhoz, hogy a kuvaiti kutakkal kapcsolatosan véleményt tudjunk alkotni, több ismerettel kellene rendelkeznünk. Tudnunk kellene, milyen hozamú és milyen nyomású kutakról van szó. Az biztos, hogy európai mércével nézve tíz vagy hússzoros méretekről beszélhetünk. Míg nálunk 20-40 köbméter egy kút naponkénti hozama, ez Kuvaitban akár 1000 köbméter is lehet. Erre szokták azt mondani a szakemberek, hogy lóderék vastagságban jön az olaj. Milyen eszközök alkalmazására lehet szükség a több száz kitörés megfékezéséhez? Ilyen méretű katasztrófára még nem volt példa. Nincs a világon olyan kitöréselhárítással foglalkozó cég, amelyik egyszerre ennyi kutat el tudna oltani. Példátlan méretű összefogásra lesz szükség. Hazai viszony<? latban egy-egy kitörés megfékezéséhez 15-20 nap szükséges. Es az óriási aparátus, a háttérben lévő kiszolgáló személyzet, az egyes alkatrészek legyártására alkalmas műhely, állandó orvosi ügyelet is kellene. A legoptimistább becslések szerint is hónapokig, akár évekig tarthat Kuvaitban a küzdelem. Először egyenként fel kell mérni valamennyi kút állapotát. Lesz, ahol ez megoldható a lángok eloltása nélkül is, de lesz, ahol előbb meg kell szüntetni az égést. Ki kell vizsgálni, melyik az utolsó, még ép csatlakozási pont, ahova az új zárószerkezetet fel lehet illeszteni. Tudni kell, hogy az esetleges oltás megkezdése előtt gondoskodni kell a kitörő olaj tárolásáról vagy elszállításáról, hiszen amíg elég az olaj, addig nem kell számolni a közvetlen környezetszennyezéssel. Ez önmagában is óriási feladat, arról nem is beszélve, hogy seregnyi biztonsági intézkedés szükséges, ha a szabadon kiáramló olajsugár mellett próbálják a feltárást vagy a szerelést elvégezni. Sajnos volt már rá példa, amikor a korábban eloltott — de később egy szikrától berobbant — kút több szakember halálát okozta. Ezért gyakran a sérülés I feltárását is inkább a lángoló kút mellett végzik a különleges védőöltözetben dolgozó szakemberek, mert akkor legalább a váratlan robbanástól nem kell tartaniuk. A tűz eloltására több módszer is kínálkozik. A hagyományos vízsugaras oltás mellett az amerikaiak többnyire robbantással fékezik meg a lángokat. A szovjetek viszont kidolgoztak egy egyedi módszert, melynek során egy harckocsira felszerelt repülőgép sugárhajtóművét használják fel. A hajtóműhöz vezetett víz olyan búrát von a lángok köré, mely megakadályozza az égéshez szükséges oxigén bejutását. — Ha már ismertek a kút szerkezetének sérülései, mi módon kerülhet sor a tényleges elfojtásra? — Ki kell dolgozni a kitörés felszámolásához szükséges lépéseket. Nyilván a könnyebb megoldásokkal megfékezhető kutak kerülnek elsőként előtérbe, s a bonyolultabbakat hagyják a végére. Vannak olyan esetek, mikor külön egyedi alkatrészt vagy szerszámot kell legyártani egyegy kúthoz. A robbanás okozta szerkezeti sérülések ugyanis igen eltérőek lehetnek. Az elzárószerkezet felrakása több módon történhet. A szovjetek például az égő kútra is feltudják tenni az új kútfejet. Nekünk is vannak kidolgozott módszereink, például a kitörésgátló cseréjénél a ráhúzásos módszert alkalmazzuk. Ilyenkor egy hatalmas daruról engedik lefelé a szerelvényt, amit alulról 1 négy kötéllel vezetnek be a szükséges illeszkedési pontra. • Gaál Zoltán
