Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-12 / 8001. szám
Magyar Nemzet, 1991. 3. 8 í A román kormánylap aggódik az erdélyi magyar ünnepek miatt A Tineretui Liber irredenta akciókkal riogat Sajtókampány van kibontakozóban március 15. romániai megünneplése ellen, jóllehet az RMDSZ elnöksége már februárban, országos választmánya pedig a múlt hét végén arra kérte tagságát, hogy az évfordulón — a felekezetek támogatására építve — mindenütt a helyi körülményeknek megfelelően ünnepeljen, illő méltósággal, megfontoltan, hivalkodás nélkül — jelenti az MTI Bukarestből. Szerdán a Tineretul Liber — egy levél közlésének ürügyén — riogatott azzal, hogy úgymond irredenta akciók várhatók. Csütörtökön az Azi, a kormányzó Nemzeti Megmentési Front hivatalos lapja hozza szóba március 15-ét. Állítása szerint a tavalyi évfordulón >20 ezer magyar állampolgár ünnepelte Romániában az 1848- as évfordulót. „Határőrszerveink és az ideiglenes kormány ébersége, a demokrácia kihívására eleiéit, úgyhogy az ártatlan és hivatalos koszorúzás utón örömmenetek következtek, a magyar zászló kibontása, egyes román személyiségek szobrainak meggyalázása, cégtáblák kicserélése, s az egész a marosvásárhelyi eseményekkel tetőzött” — állítja a lap. Az Azi szerint ezért fontos felhívni a figyelmet a szenátusban a belügyminiszterhez hétfőn intézett két interpellációra. Adrian Motiu, (a Vatra Romaneasca politikai pártjának) a Román Nemzeti Egységpártnak a szenátora azt kérdezte a belügyminisztertől, milyen Intézkedéseket hoz, vagy hozott az összetűzések megelőzésére az évfordulón. Gheorghe Dumitrascu, a kormánypárt egyik ismert tagja egyetértett az előző felszólalóval, s „vallási” oldalról közeb'tette meg a magyar ünnepek kérdését Erdélyben. „Puszta megkeresztelkedésének 900. évfordulójára nagy felhajtással készül a nagyváradi római-katolikus egyház”. Kérdése egyaránt szólt a bel-, a külügyminiszternek, és a miniszterelnöknek- A lap'reméli, hogy a miniszterek szakítanak időt arra, hogy a szenátus elé álljanak. A kormány főtitkársága egyébként március 1-jén készült és a magyar prefektusokhoz intézett átiratában „határozottan javasolja, hogy a megemlékezések és az ünnepet jelző valamennyi rendezvény ne utcai megnyilvánulás formájában menjen végbe”. „Minden olyan szélsőséges kísérlet vagy megnyilvánulás, amely etnikumközi feszültségeket és konfliktusokat gerjeszthet, a demokrácia és a jogrend ellen irányulónak minősül”. Népszabadság, 1991. 3. 8. Romániai aggodalmak március 15-é kapcsán (Bukaresti tudósítónktól.) Űjabb szócsata volt a bukaresti szenátusban március 15. romániai megünneplésével kapcsolatban. Szőcs Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára, a szenátus RMDSZ frakciójának vezetője reflektált kormánypárti szenátorok néhány nappal korábban megfogalmazott „óvásaira” és „figyelmeztetéseire” Magyarország nemzeti ünnepének romániai megünneplésével kapcsolatos „veszélyeket” illetően. Ilyen képzelt veszélyekre hivatkozva több szenátor követelte az ünneplés betiltását. Szőcs Géza csütörtöki felszólalásában hangoztatta, hogy ezen a napon a forradalom és a szabadságharc nagyszerű eszményeit és hőseinek emlékét, a jobbágyfelszabadítás jelentőségét kívánják a romániai magyarok bensőséges keretek között ünnepelni. Kifejtette: az ünnep alkalom a néptestvériség gondolatának, Erdély és az 1848-as forradalom egyesülésének felidézésére. A mának szóló történelmi tanulságok levonására is alkalmat nyújt március 15. Mert éppen a ’48— ’49-es események tanulságai intenek arra, hogy milyen tragikus lehet a kínálkozó történelmi lehetőségek megkésett felismerése a néptestvériség ügye szempontjából. Különben vidékről származó információk szerint Romániában „belső utasítások” mentek le a megyei és más szervekhez arra vonatkozólag, hogy sehol se engedjék meg az „utcai rendezvényeket”. Az előadótermekben, templomokban, zárt körben sorra kerülő ünneplésekről az utasításokban nem esik szó, de bizonyos előjelek arra engednek következtetni, hogy — különösen a szórványvidékeken — a helyi szervek saját „olvasata” esetleg kiterjeszti az utasítást. A román sajtó is „aládolgozik” a március 15-ét ünneplés megakadályozásának, megpróbálja felfűteni a román közvéleményt. Például a kormánypárt hivatalos napilapja, az Azi csütörtöki számában közli a szenátusban hétfőn elhangzott „aggódó” és tiltakozó interpellációk teljes szövegeit. A Tineretul Liber pedig szerdai számában előzékenyen helyet adott egy magát Transzszilvánia munkacsoportnak nevező szervezet levelének. „A magyar irredentizmus által illegalitásba kényszerített”, főleg külföldön élő románokat tömörítő „munkacsoport" figyelmeztető levele szintén március 15. megünneplésének veszélyeit ecseteli. Az átlátszó magyarellenes „forgatókönyv" szerint a „kül- és belföldi magyar irredenták” állítólag 25 ezer embert képeztek ki romániai fegyveres bevetésre, felszerelésük keletnémet eredetű fegyverekből áll stb. Nem hivatalos értesülések szerint az illetékes romániai hatóságok még attól is vonakodnak, hogy diplomáciai jellegű koszorúzásokat engedélyezzenek március 15-én, „minden esetleges incidens elkerülése érdekében”. Mindenesetre az már kitudódott, hogy március 13-án a bukaresti magyar nagykövetségen fogadás lesz. Mag Péter
