Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-11 / 8000. szám
) Magyar Nemzet, 1991.3.5. Kárpátaljai beszélgetések Sknlfély Csaba és a Pa\ Rontana * A hét végén Ungváron kétnapos • tudományos konferenciát rendeztek A Kárpát-medencei magyarság a XX. század végén címmel. A fórumon a világ magyarsága adott találkozót, hiszen a felvidéki, szlovákiai, erdélyi, délvidéki (vajdasági) és természetesen a kárpátaljai magyarság képviselőin kívül a nyugati diaszpóra küldöttei is megjelentek. A következő napokban a tanácskozás néhány résztvevőjével készített interjúinkat adjuk közre. Elsőként Skultéty Csaba kisebbségkutatót, a nyugat-európai Pax Romana Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom elnökségi tagját faggattuk, aki Münchenből érkezett Ungvárra. — A határokon túl élő magyar kisebbségek helyzetét tekintve — kezdte — Kárpátalján alakul az utóbbi két évben a legkedvezőbben a magyarság helyzete. Ezzel a véleménnyel úgy érzem, nem vagyok egyedül, de azt is kijelentem: ezt a konferenciát napjainkban csak itt lehetett megrendezni; Kolozsváron, Szabadkán vagy akár Pozsonyban komoly akadályai lettek volna. Jómagam a vidék szülötte s az ősi Ungvár szerelmese vagyok fiatal korom óta, de több évtized után csak két esztendővel ezelőtt járhattam itt újra. Azonban sok éve már, hogy igyekeztem vállalni cikkekben, tanulmányokban a kárpátaljai magyarság ügyét Nyugaton. A másik ok, amiért szívesen vállaltam szereplést a konferencián, mert egyik szekciójában „Etnikai közösség: kihívás és feladat az egyházak számára régiónkban” címmel hangzottak el az előadások. Ügy hiszem, nem kell külön bizonygatnunk; a kisebbségi egyházaknak milyen óriási szerepük volt az elmúlt évtizedekben a határonkon túl élő magyarság megőrzésében. — ön 1990 tavaszáig öt esztendőn át az említett Pax Romana Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom elnöke volt, s számos érdemet szerzett a diaszpórában élő nyugati magyarság megtartásában... — Elsősorban ezeket a tapasztalatainkat igyekezünk megosztani magyar honfitársainkkal, hiszen a Kárpátmedence jelentős területein szórványban él a magyarság egy része. A vidéken maradva, így Kárpátalján, például a Felső-Tisza mentén, Visken. Técsőn, Rahón és másutt az utóbbi évekig — amíg nem alakult meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség — szinte csak a templomokban beszélhettek az emberek magyarul. Ma már örvendve hallottam, hogy a szórványvidékeken is mind több helyen nyílik újra magyar iskola. — Hogyan látja a kárpátaljai magyarság jövőjét? — Ez elsősorban a Szovjetunión belüli átalakulástól, az ukrán államiságtól, annak jövőjétől függ A legfontosabb: a kárpátaljai magyarság az utóbbi Időben bizonyította életképességét és egyben európaiságát. (botllk)
