Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-25 / 8010. szám
Magyar Nemzet, 1991. 3. 20 g Antall József: Mindenféle szélsőség veszélybe sodorhalja a születő demokráciát Magyarország 1944. március 19-én történt német megszállására emlékezve szólalt íel a Parlamentben dr. Antall József miniszterelnök, akinek beszédéből részleteket közlünk: Elnök Űr! Tisztelt Ház! Ogv gondolom, hogy egy munkaparlamentnek, amelyiknek súlyos és sorozatos munkában kell új és új törvényalkotásokat hoznia, mindenképpen néhány pillanatra meg kell emlékezni 1944. március 19-éről. Nézzék el nekem, hogy ezt részben személyes okokból teszem, s részben azért, hogy kifejezésre juttassam ennek az Országgyűlésnek, ennek az Országgyűlésnek felelős kormánynak ország-világ előtt a politikai hitvallását és állásfoglalását, amiben — meggyőződésem és remélem — nincs közöttünk különbség. 1944. március 19-e éjszakájára nagyon közvetlenül és nagyon jól emlékszem vissza, arra az éjszakára, amikor a kormányzó távol volt, a kormány itt volt, néhány minisztere kivételével. Ennek az Országgyűlésnek az is különleges jelleget ad, hogy itt van körünkben korelnökünk, Kéri Kálmán vezérezredes úr, aki akkor egész éjszaka a belügyminiszterrel együtt irányította a német csapatok megfigyelését és ellenőrzését a bevonuláskor és elősegítette azt, hogy értesíteni tudta azon az éjszakán a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter megbízásából mindazokat az országgyűlési képviselőket, mindazokat a baloldali politikai vezetőket és mindazokat a külföldieket, akik akkor itt voltak Magyarországon, és nagyon sokan így menekültek meg a Gestapofogság elől. Ez a nap emlékezés arra, hogy a hitleri német csapatok bevonultak Magyarországra, és ezzel 1944. március 19-én de jure elvesztette Magyarország a szuverenitását. Ha megadatik ennek az Országgyűlésnek és megadatik ennek a kormánynak — amiben bízom —, hogy június 30-ával nem lesznek külföldi csapatok Magyarország földjén, akkor egy történelmi folyamatnak a végére jutunk, Magyarország teljes szuverenitása helyreállításának. De célszerű s illő megemlékezni arról a napról, március 19-éről, amikor a hitleri német csapatok bevonultak Magyarországra. Szeretném összegezni azt is, hogy Magyarország évek óta háborúban állt; súlyos megpróbáltatások, törvényszegések. ha úgv tetszik, az emberi jogokkal, az emberiességgel ellentétes törvények voltak érvényben. De senki ne felejtse el azt, hogv ugyanakkor 1944, március 19-ig itt Európa akkori legnagyobb zsidó közössége még életben volt. Ne felejtse el azt, hogy itt külföldi menekültek és hontalanok tízezrei még viszonylagos biztonságban éltek! Ne felejtsék el azt, hogy azok a pártok, amelyek ma itt vannak, és amelyekről sok minden elhangzik, azon politikai eszmék örökösének tekintik magukat, amelyek szembeszálltak a hitleri Németországgal, és amelyek egy parlamentáris demokrácia hitében voltak. Ogv gondolom, hogy példaértékű ez a nap abban is, hogy politikai nézetektől függetlenül azok, akik a nemzeti gondolkozásban, azok, akik a politikai demokrácia hitében vagv legalább is a hitleri Németországgal való szembenállásban egyek voltak, figyelmeztetni tudták egymást, mert a börtönökben ugyanúgy, mint később, nézetkülönbség nélkül újra együtt voltak. Szeretném hangsúlyozni, hogv ez a kormány, amíg az én vezetésem alatt áll, ennek a jegyében, a szuverenitás, teljes helyreállításának a jegyében, de minden szélsőjobb és minden szélsőbal ordas eszmével szembe fog szállni. Erre engem kötelez saját meggyőződésem. és köteleznek a koalíciós pártok. Ügy gondolom, hogv a politikai pártokban lehetnek ellentétek kívül és belül, de vonnak alapkérdések, amelyekben nem lehet. A történelmileg már akkor létező pártok ennek a jegyében küzdöttek. Űgv gondolom, erre emlékezni kell a pártokon belül, és emlékezni kell a pártokon kívül, hiszen ezek a pártok adták a hitleri Németországgal szemben, a hitlerizmussal és a sztálinizmussal szemben is az áldozatok nagv részét. Köszönöm, hogv meghallgattak. Bízom benne, hogy ez megint olyan alapkérdés, amelyben egyet kell értenünk