Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-11 / 8000. szám

Magyar Hírlap 1991. március 6. A külügyi bizottságba nem hívták meg Csien Csi-csen magyar vezetőknél MH-tudositás Antall József kormányfő ked­den délelőtt fogadta Csien Csi­­csen kínai külügyminisztert. A kínai diplomácia hivatalos láto­gatáson Budapesten tartózkodó vezetőjét délben fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök és ta­lálkozott Csien Csi-csennel Szabad György, az Országgyű­lés elnöke is. Göncz Árpád délben a Nán­­dorfehérvár-teremben fogadta a kínai külügyminisztert. A köz­­társasági elnök — mint Faragó András, az Országgyűlés sajtói­rodájának vezetője az újságí­róknak elmondta — vendége előtt reményét fejezte ki. hogy Kína elfogadja és egyetért azokkal a változásokkal, ame­lyek Közép-Kelet-Európában lezajlottak, mint ahogy Magyar­­ország is elfogadja a kínai való­ságot. Kapcsolataink további bővítéséhez ugyanis nagyon fontos a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen túl az is. hogy Peking elismerje: mi önnálló és független államként keressük a helyünket Európában. Mi pedig elfogadjuk Kína igényét az egy­ségre. Göncz Árpád meggyőző­dését fejezte ki, hogy hazánk számára Kína nem idegenebb mint Japán, márpedig a sziget­­országgal jelenleg nagyon jók a kapcsolataink. Felhívta a figyel­met a magyar ipar kihasználat­lan kapacitásaira, különösen a híradástechnika és a kohászat terén, s hangsúlyozta: Kína hasznosítani tudná ezt a kapaci­tást. Javasolta, hogy a szakem­berek már a közeljövőben állít­sanak össze konkrét listát a nyitott lehetőségekről, s ennek alapján mielőbb kezdődjenek meg a kereskedelmi tárgyalá­sok. Mindkét fél érdekét szol­gálná a gazdasági együttműkö­dés fejlesztése és talán segítséget jelentene hazánk szá­mára a növekvő munkanélküli­ek problémájának a megoldásá­ban. Göncz Árpád beszélt a két ország közötti kulturális kap­csolatok erősítéséről is. különö­sen fontosnak nevezve a diákok és fordítók kölcsönös cseréjéi, j Mivel Kínában többször han- j goztatták. hogy az elmúlt évti-1 zedben sokat tanullak hazánk j tapasztalataiból, a köztársasági elnök nem felejtette el hangsú­lyozni: készek vagyunk „kelle­metlen" tapasztalatainkat is megosztani velük, hogy ne kö­vessék el azokat a hibákat, ame­lyeket mi egyszer már elkövet­tünk. A témához kapcsolódva Csi­en Csi-csen elmondta, hogy változatlanul szívesen, használ­ják fel a magyar tapasztalato­kat, de tisztában vannak azzal, hogy ezek szolgai másolása he­lyett a helyi sajátosságokat fi­­gyelembevévő alkalmazása szükséges. Részletesen elemez­te vendéglátójának a kínai bel­politikai és belgazdasági élet folyamatait. Úgy értékelte, hogy Kína belső helyzete na­gyon jó. s igen sikeresen halad a külföldi tőke bevonása. Pekingben természetesnek ve­szik, mondta, hogy hazánk — eu­rópai ország lévén — elsősorban európai integrációra törekszik. Örömmel látják, hogy Magyaror­szág fejleszti külkapcsolatait, hogy erősítse függetlenségét. Hangsú­lyozta, hogy véleményük szerint nem volt normális az utóbbi évti­zedek blokkszemlélete, s úgy tart­ják: ha demokráciáról beszélünk, abba beletartozik az államok kö­zötti kapcsolatok demokratikus volta is. Csien Csi-csen átadta Göncz Árpádnak Jang San-kun kí­nai elnök üdvözletét és jókívánsá­gait. valamint meghívást kínai lá­togatásra. Utóbbit Göncz Árpád köszönettel elfogadta. A kínai kül­ügyminiszter ezután találkozott Szabad György- gyei, az Ország­­gyűlés elnökével. Ugyancsak a Parlamentben fo­gadta a kínai diplomácia vezetőjét Antall József kormányfő. A vezető magyar közjogi méltóságok sorá­ban a délutáni órákban fogadta Csien Csi-csent Szabad György házelnök. Az Országgyűlés külü­gyi bizottsága még hétfőn hosszas vita után döntött arról, hogy nem találkozik a kínai külügyminiszter­rel. A bizottság nem tartotta idő­szerűnek a találkozót. Ha akar, találkozhat kormánypárti kép­viselőkkel, de nem a külügyi bi­zottság égisze alatt. Szent-lványi István pártja álláspontját ismertet­ve kifejtette: az SZDSZ nem utasí­totta el a miniszter budapesti láto­gatását, hiszen Csien Csi-csen más európai demokráciákat is felkere­sett, illetve felkeres európai körútja során. Másrészt a kínai—magyar gazdasági kapcsolatok, s ezen be­lül a magyar aktívum megkívánja, hogy erről tárgyaljon a magyar kormány. Azt azonban a szabad demokra­ták érthetetlennek tartják, hogy az Országgyűlésben is tárgyaljanak Csien Csi-csennel, hiszen olyan or­szágból érkezett, ahol csekély a parlament szerepe. • Medgyesi Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents