Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-20 / 8007. szám
Magyar Hírlap, 1991.3.15. Szabadság nélkül nincs sajtó Sajtónapi ünnepségen találkozott tegnap Szegeden az országos- és a helyi tájékoztatási szervek munkatársaival Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke, aki ebből az alkalomból exluzív interjút adott a Magyar Hírlapnak: — Alelnök úr, történt-e ön szerint rendszerváltás, szemléleh'áltás 11 sajtóban is? — Határozottan ki kell mondatom: a magyar sajtó óriási munkát /égzett és végez a demokratikus Stalakulásért. A sajtó szabadsága pedig a nemzet értéke és érdeke. Nélküle nincs szabad ország. Csak elismerően szólhatok tehát a sajtó tevékenységéről, nem feledvén, hogy a helyzet átmeneti. A médiák munkáját ugyanis ma még nem szabályozza elfogadható törvény', ezért elkerülhetetlen a sajtótörvény mielőbbi elfogadása. A kormányzat várhatóan még a tavasszal előterjeszti javaslatait. — A kormány és a médiák között manapság meglehetősen feszült a viszony. Lát-e ön olyan veszélyt, hogy a hatalom egy új törvénnyel korlátozni igyekezne a sajtószabadságot? — A hatalom birtokosainak is érdeke, hogy a sajtó szabad és független legyen, s hogy ennek törvényes feltételeit biztosítsák. Nem tudom, vannak-e hátsó szándékai a kormánykoalíciónak. De naívság és ostobaság lenne a koalíció részéről, ha a saját szájíze szerint igyekezne összeállítani e tervezetet. Nem tudhatom, mely személyeket és intézményeket vont be az előkészítésbe a kormányzat, de természetesnek tartom, hogy ebben a tevékenységben az újságírók szövetségének és más érdekvédelmi szervezeteinek a képviselői is részt vegyenek. — Elsősorban a kormánykoalíció jobboldalán hangoztatják, hogy Maxwell, Murdoch, Bartelsman jelenléte a sajtó „elnemzetietlenülésével" járhat. Ön szerint is van ilyen veszély? — A működőtőke eddig mindenekelőtt az úgynevezett szolgáltatói szférába, így a sajtóba áramlott. Ami azért is figyelemre méltó, mert egy ország közvéleményét valóban meg lehet vásárolni. Tehát ezzel valóban csínján kell bánni. Más kérdés persze, milyen a külföldi tőke aránya, sérti-e a sajtó szabadságát, függetlenségét. Ha az anyagi érdekrendszert úgy határozzák és szervezik meg, hogy nem szolgáltatják ki idegen érdekeknek a magyar sajtót, akkor ez a veszély nem állhat, és — én úgy látom —, nem is áll fenn. Men a sajtó egyaránt képviseli a nemzet érdekeit és az általános emberi szempontokat, szinte önálló hatalmi ágként szolgálja a demokratikus kibontakozást. E két szót; hatalmi ág. természetesen jelképként értelmezem. A valóság visszatükrözésének feladata ugyanis egyszersmind a politikát is formálja. Erre a hatalmas erőre különösen nagy szükség van most, amikor a hatalom mintha ismét elszakadna a tömegek igényeitől, a realitásoktól, mintha menne a maga útján. Nemrég még a gátlások oldásával, a tabuk döntögetésével készítene elő a sajtó a rendszerváltást. Most a hatalmi konstelláció gyenge pontjainak megmutatásával, az emberek gondjának-bajának megfogalmazásával járulhat hozzá ahhoz, hogy a társadalmi békesség létrejöhessen. — Ha ön is tagja lett volna a Pulitzer- és az Opus-díjakat odaítélő bizottságnak, kit javasolt volna elsősorban a kitüntetésre? — Meggyőződésem, hogy a zsűri az arra leginkább érdemeseket választotta ki. Különösen szívem szerint a 168 óra főszerkesztőjét és kollektíváját. Más kérdés, hogy egyszerre nem kaphat díjat minden kiváló újságíró. Amint nem kapón például Chrudinák Alajos, aki a Panoráma főszerkesztőjeként rengeteget tett a hiteles magyarságkép kialakításáért. — Megjelenik egy deklaráltan kormánypárti napilap. Mit kíván ön ennek a szerkesztőségnek? — Kívánom, hogy a valóságból induljon ki. Lássa, hogy a szűk kormányérdekeket nem képviselheti, hanem a magyar társadalom legfontosabb érdekeit kell képviselnie. A Monarchia és a Horthykorszak iránti nosztalgiázás nélkül, tudomásulvéve, hogy demokratikus baloldali erők nélkül Európában nem képzelhető el igazi demokrácia! Ugyanis, ha ez az új lap fenntartások nélkül szolgálná ki a kormányt, ez újabb konfliktusokhoz vezetne. A sajtót én valóban szabadnak képzelem el. Olyannak, amelyet nem lehet „beintéssel" irányítani._______________________ • Lengyel András György
