Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-20 / 8007. szám
HVG, 1991. 3. 16. > A KÖZVÉLEMÉNTA KÁRPÓTLÁSRÓL Elvetett illúziók A kárpótlási törvény körüli politikai huzavonáról az emberek túlnyomó többsége tud, de nem ezt tartja a mai magyar társadalom legfontosabb problémájának - így foglalható össze a Medián Közvélemény- és Piackutató Kft legfrissebb felmérésének eredménye. A HVG felkérésére március 2. és 7. között végzett kutatásból az is kiderül, hogy a közvéleményt ebben a kérdésben a gazdasági racionalitás jellemzi. A parlament előtt álló legfontosabb feladatok az önkormányzatok helyzetének rendezése 51% döntés a kárpótlásról 17% a korábbi bűnösök megbüntetése 10% nem tud j válaszolni : 9% mindegyik egyformán fontos sasiéi***«»» hvq A kárpótlási törvény kapcsán immár hónapok ód folyó politikai összecsapások fényében aligha meglepő, hogv a magvar közvélemény e témáról már meglehetősen tájékozott. A Medián Kft. munkatársai március elején az ország 80 településén összesen 1200 nags korú állampolgárt kérdeztek meg személyesen a káipótlással kapcsolatos ismereteiről és véleménvéről. (A válaszadók kiválasztása suűsztikai módszerekkel, többlépcsős véleden minDvételle! történt. A minD összetétele a település jellege, a nem és az életkor szerint tükrözi a lakosság tényleges összetételét.) Kiderült: az emberek 82 százaléka meg tudD mondani. hogv a manapság annyit emlegetett kárpódás mit jelent, csak 8 százalék értelmezte félre ezt a fogalmat, és tizedrészük nem tudott egválDlán válaszolni. A válaszolók közel kétharmada meg tudD jelölni a sajtóban ez ügvben legtöbbször előkerült vitás kérdéseket is. Mindennek tükrében különösen feltűnő, hogy a kárpódást csak egy szűk kisebbség sorolja az egész ország szempontjából legfontosabb tennivalók közé. Arra a kérdésre, hogv jnelvek azok a problémák, amelyekkel az országnak manapság szembe kell néznie", csupán a megkérdezettek 13 százaléka említette a kárpódás, a földvásszaadás, a reprivadzáció ügyét. Ráadásul a parlament napirendjét értékelve is csak kevesen tartották a kárpódási törvényt a legfontosabb témának, és háromszor annyian említették sürgető feladatként az önkormámzatok helyzetének rendezését. Míg a kárpódás kérdéseiben való tájékozottság széles körű - és csak az iskolázottságtól függ valamelvest -, a véleményeket már erősen befolyásolja az a tén\. hogy valaki kózvedenül érintett-e a kérdésben, vagy sem. A felmérés során megkérdezettek 39 százaléka állítotD, hogv Ön szerint melyek a vitás kérdések a kárpótlással kapcsolatban? A kérdésre válaszolók szaza tekaöan' A kárpódás mértéké • £ (teljes vagy részleges) 40 TermészetbeTMvagy érték szenrrti kárpótlás 32 Legyen-e egyáltalán kárpótlás 27 Mikori állapotból kel kiindulTM20 A tóid es más tulajdonok eltérő megítélése17 *Mrvei egy válaszadó tóöC vitatémát is megemlíthetett, az összeg meghaladta a 100 százalékot. Véleménye szerint Inkább politikai, j inkább gazdasági vagy Inkább «r-l kölcsi, jogi szempontok indokolták aj kárpótlás napirendre tűzését? . - «4Q Ön szerint a döntés meghozatalakor a képviselőknek inkább a gazdasági vagy inkább az erkölcsi, jogi szempontokat kell figyelembe venniük? j családjának volt olyan tulajdona, ama most visszakövetelne. (Ez mintegv négymillió állampolgárt jelent.) Ezek túlnyomó többsége - a teljes minD 34 százaléka - a maga vagy családja egy kori földtulajdonát tartja számon. MásfajD visszakövetelhető tulajdonról - üzletről, gyárról vagy egyéb ingadanról - a válaszadók egviized része beszélt Azoknak, akik igényjogosultnak Drtják magukat kárpódásra, csak a fele vállalkozott annak becslésére, hogy volDképpen mekkora az egy kori tulajdon mai értéke. Az utóbbiak közül a földigénvlők ezt átlagosan