Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-19 / 8006. szám

ffegyar Nemzet, 1991. 3. 14

3*f

. a Kerb parlamentbe. Januárban > eljuttattuk követel éleinket az

; Európa Tanácshoz: elsősorban a személyi elven alapuló kisebbségi önkormányzat elfogadását kívén- 1 Juk, de nem mondunk le az 1944- es atrocitások tudományos feltárásáról, a Magyarságkutatö Intézet működtetéséről, a magyar is• kólák kérdésének rendezéséről, a •zabad névhasználatról, és azok . rehabilitációjáról sem, akik a aemzeti érdekek hangoztatása miatt kerültek börtönbe.. •

1 —' Milyen esélyt Ut mindnek me*I TslésulásSra?

’ .. • . V .

— A szerb vezetőség a magyarkérdést illetően válaszüt előtt All. Vagy enged a vajdasági magyarság követeléseinek, vagy pedig politikai eszközökkel, netán erő‘ szakkal is megkísérli visszasze- rezni a nemzeti kisebbség feletti politlksi uralmat Ez utóbbi esetben a meglevő társadalmi és gazdasági viszonyok között semlegesíteni lehet magyar értelmi- 1 ségieket.

— OnBk a BtmsrtiUam '««ffofilmm tálát nem ntamiljik el?

— A Vajdaságban a magyarok a lakosságnak csak tizennyolc százalékát teszik ki, így a valóban erős területi autonómia nem magyar. hanem elsősorban szerb autonómiát jelentett. Az 1968. évi változások után a szerbek óriási

I többsége szembefordult a Tégi i autonómiát támogató vezetőséggel, és azokkal értett egyet, akik azt követelték, hogy Koszovó és a Vajdaság is alkotmányjogilag a legnagyobb mértékben kötődjön a azerb államhoz.

— Itt nemactálUa Ahajtank met* If Imiié»»

— Helyieteket érehetden nenehekitette • Horvátor«zí[ba Irányaid mi- ZymronráfI feyyveriiállllám.

— A VMDK és szélesebb értelemben az egész vajdasági magyarság ellen folyó uszítás és po, lltikal hajsza során a kampányt irányitó Szerbiai Szocialista Párt I arra törekszik, hogy a szerb poli\ tikai színterén lehetetlenné tegye \ önálló szubjektumként való jelenlétünket. Nem tehetünk mást, minthogy szilárdan kitartunk programunk mellett

— key mágynrnraáfl l>á( ért««0- I黫 uerinl a njáuáll mmeyirok ISrtánelml IziuictxolgáluUst sürgetnek. Vijon nem horéoxzi-e ex n M«rb—«nigyir eUeniátek kléleeSéését « Vsjdssifbsa?

— Amikor elindítottuk kérésünket leszögeztük, hogy népirtásnak tartjuk azt ami magyar

i részről 1942-ben és a háború alatt a szerbekkel történt Tudni kell | azonban, hogy a vajdasági magyarokat ez a genocídium szociálpszichológiai teherként nyomta több évtizeden át, s nem tudunk belépni ’egy demokratikus többpártrendszerbe anélkül, hogy ettől a terhétől meg ne szabadulnánk. Ezt segítené elő, ha kivizsgálnák azokat a II. világháború után élkövetett tömeggyilkosságokat is, amelyeknek magyarok estek áldozatául.

— TSbben állítják! SoBk kivUláHóként nézik Jufoulávla tortát, nem fO(Utn»k álláil ■ nemietek kOlBttl konfUktutokbu. JUH takar ez? Hiffádt politizálást vagy mefilkueáat?

— Álláspontunk az, hogy nem kívánunk beavatkozni ebbe a történelmi vitába. Hogy milyen lesz majd a harmadik Jugoszlávia, milyen lesz az ország jövője, azt a délszláv népeknek kell elintézniük maguk között

— Tisztában vagyunk azzal, 1 hogy a Vajdaságban nem tudjuk a szerbeket meggyőzni arról, hogy itt olyan autonómiát kell létrehozni, amelyben a magyarok ér! vényesithetik minden jogukat. Éppen ezért jött kapóra a koppenhágai értekezlet ajánlása a i személyi elven alapuló kisebbsé» fi önkormányzatokra, amit mi I egy olyan közjogi intézménynek - látunk, amelyben egyrészt lehetségessé válik a művelődés, az ok* tatás és a tájékoztatás terén öni-álló intézkedés, másrészt — mivel est az autonómiát a szerb képvil 'Wlőháznak kellene engedélyezni — szóba sem jöhet a Kerb szuverenitás megsértése. Valamiféle külön területi autonómiáról sajnos nem reális ebben s pillanatban i- beszélni, mert ezt a szerb lákos- K*Af elveti, valószínűleg azért, ’ mert nem akarnak különbséget I Senni Koszovó és Vajdaság között. L Koszovó minden szerb számára B létkérdés, s ennek alárendel min«den más érdeket, mondjuk egy (»esetleges vajdasági autonómiából P fakadó eredményt is.

Kik ősi Mliy