Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-19 / 8006. szám

é Magyar Nemzet, 1991. 3. 12. 32. 1 Kárpátaljai beszélgetések Szöllosi Tibor a tiszavidéki szórvány magyarságról SzöUösi Tibor Ideggyógyász íóorvos Técsön él, a Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szövet­ség IKMKSZ) együk alapító tagja, a városban működő Hol­­•' '-ósy Simon Kör elnöke. A fel­­ső-Tisza vidékén Huszton, Vis­­ken, Aknaszlatinán, Hahón, kőrösmezőn a magyarság „szórványában” lakik, ahol ne­héz volt megmaradni magyar­nak, ellenállni a betelepítések­­íek, a birodalmi tudatú és asze-Í rint viselkedő államhatalom­nak. Az elmúlt évtizedekben jószerivel csak a bezárástól megmenekült templomok falai között és a családok védő-óvó j melegében létezhetett a ma­‘ gyár szó. Két éve a dermedt-I ség. megfélemlítés korszaka I után végre nemcsak az olva­­f dós, hanem a tavasz is megér-Í kezett .Hogyan tovább? — faggattuk Szöllősi Tibort. 1 — A KMKSZ elnökségéhez a közelmúltban egy tervezetet , nyújtottunk be. amelyben ja­? vasoltuk: ezentúl minden év í októberében rendezzük meg a kárpátaljai magyar művészet és tudomány hetét. Festőink, szobrászaink csoportos tárlato­kon mutatkozzanak be, íróink, költőink találkozzanak az ol­vasókkal. eBregszász adhatna otthont a szép magyar szó napjának, a helyi Népszínház­­‘ ban pedig az ungvári, a bereg­szászi, a munkácsi és a n&gy­­szőllősi járásból, valamint a felső-Tisza-vidéki magyar színjátszói, énekkarai léphet­nének föl. Közben a magyar -Iskolákban anyaországi és kár­pátaljai Írók, költők, iroda­­; lomtörténészek tarthatnának előadásokat. Ekkor kellene — véleményem szerint — átnyúj­tani a vidék kiváló szülöttéről, á Kovács Vilmosról elnevezett díjat az arra érdemes Jrodal­­' már(ok)nak, t a szintén a táj­hoz kötődő festőről, Hollósy t -- •• . Simonról alapított díjat pedig - • kárpátaljai képzóművészek­­. nek. — Itt a Kárpitok karéjában egy regionális szellemi együtt­működés hasznos lenne. — Ennek a megvalósítását már elkezdtük, s valóban jó lenne továbbfejleszteni. A múlt év végén rendeztük meg az Aranyösz a Tisza mentén oimű fesztivált, amelyen ki­lenc énekkar vett részt, s ara­tott nagy sikert. Közülük az egyik a Tisza bal partján fekvő Máramarosszigetről, Erdély­ből (Romániából) érkezett. To­vábbi közeli erdélyi városok­kal — Szatmárnémetivel, Nagybányával, Nagykárollyal —, illetve az ottani Romániai Magvar Demokrata Szövetség helyi szervezeteivel is felvesz­­sztik a kapcsolatot. Hasonlóan a szomszédos felvidéki szlová­kiai településekkel: iKrólyhel­­meccel, Nagykapossal, Tókete- * rebessel, Kassával. Bekapcso- , lódhamának ebbe a regionális kulturális együttműködésbe a kelet-magyarországi városok. Técső Esztergommal létesített már valóban testvérvárosi kap­csolatot. — Técsön a legutóbbi idő­ben számos eredményt értek el a magyarságtudat ápolásá­ban... — A magyar iskola felvette Hollósy Simon nevét. A jeles . festő nevét viselő kör és a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi szervezete meg­­pezsdítette a magyar művelő­dési életet. Kossuthnak szobra és utcája van — igaz, majd öt­. ven éve ez volt az agvetlen magyar. nyelvű utca a yáros- , .ban —, de kiharcoltuk, hogv . mellette már Holiósynak, Pe­­töfinek, s a vidék, az ország hajdani nagy fejedelmének, Rákóczinak is utca viseli a ne­vét... . (botlik) z:

Next

/
Thumbnails
Contents