Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-19 / 8006. szám
Magyar Hírlap, 1991. 3. 14. • Berest János 1 J Rákospalotán ma sem csitultak a hullámok az egykori szovjet katonai kórház ügyében. Az épület-! ről és berendezéséről ellentétes hírek láttak napvilágot, hol világszínvonalúként emlegetik, hol pedig elavult lepusztult létesítményként Az ügyben a rákospalotai képviselőtestület ad hoc bizottságot alakított melynek elnöke Domonkos István nyugdíjas kórházi főmérnök, aki a jelen helyzetet ismerteti.: — A kórház maga kiemelt helyen épült hiszen a Gellért-hegy magasságában van, tiszta levegőjét a körötte lévő park és erdő biztosítja. A háborút sérülés nélkül túlélte, ami annak köszönhető, hogy a szovjet katonák harc nélkül foglalhatták el... 1945 , márciusában ismét megjelent a szovjet katonaság — s azonnal megszállták a kórházat a személyzet nagy részét azonnal eltávolították. Mindemellett 1958-ig nem mint katonai kórház működött hanem az OTI kezelésében maradt, tehát a költségeket a magyar állam fedezte, de éppúgy szovjet katonai objektumként, szovjet irányítás alatt. A dolgozók számára a Péterffy kórház számfejtene a fizetést. 1956 után államközi megállapodás született a Szovjetunióval, ennek értelmében Magyarország átadott bizonyos objektumokat — többek közön ezt a kórházat is — a szovjeteknek nem kellen fizetniük. azonban kötelezettséget vállaltak, hogy az épületek állagát megőrzik, azokat rendeltetésszerűen használják. Kivonuláskor pedig ugyanolyan állapotban szolgáltatják őket vissza, természetesen mindazon fejlesztésekkel, amelyek az elmúlt évtizedek alan szükségessé váltak. A szovjet csapatkivonás tárgyalásakor vetődön fel a gondolat, miszerint a kórház nem katonai, hanem polgári objektum, ezért már a rendszerváltás élőn arra kérték Annus Antal altábornagyot, hogy vegyék ki a tárgyalási pontok közül e létesítményt, s polgári felek tárgyaljanak a jövőjéről. Figyelmeztető jelzések akkor is érkeztek, hogy az állag és leltár felvételekor a legnagyobb aprólékossággal járjunk el, s igyekezzünk „nullszaldós" eredményt elérni megállapodásként. Ez idő tájt alakult a XV. kerületi képviselőtestületen belül egy ad hoc bizottság, vezetésemmel. S ugyanakkor látott napvilágot Demszky főpolgármester úr nyilatkozata a sajtóban. miszerint e létesítmény felszereltsége csak a Kútvölgyi kórházéhoz hasonlítható, roppant értéket képvisel, amelyért érdemes fizetnünk.., — A felszereltségen belül a komputeres tomográf volt a sztár... — Igen, mindenhol ez szerepelt elsőként, ám szerintem a szovjetek félrevezették a főpolgármestert, aki a legnagyobb jóhiszeműséggel járt el. A- boimov nagykövet úr ugyanis végigvezette Demszky Gábort a legszebb részeken, s avatatlan szem számára természetes, hogy a csillogó gépek megelégedésre szolgálnak... A tényékhez tartozik, hogy épült néhány pavilon, engedély nélkül, fel- I rúgva a magyar szabványokat, valamint egy új műtő, emiatt viszont kiirtották a park legnagyobb részét. Ezen építmény kívülről tetszetős, ám ahogy J tervezője elmondta, .bizonyos szovjet kényszer a- j lan kellett a terveket elkészíteniük", így semmi- | képp sem felel meg az építmény az előírásoknak. | Az is kiderült, hogy a kivitelező alaposan kihasználta a katonai építkezés adta lehetőségeket, így az építőanyagból eltűnt minden, ami mozdítható volt,az épületet lengyel segédmunkások húzták fel — tehát rengeteg hibával folyt az építkezés. A sokat dicsén orvostechnikai berendezés pedig igen messze áll a korszerű kifejezés tartalmától. A komputer-tomográf pedig egy úgynevezett „első generációs” műszer, amelyhez licencet a Medicor Művek vásárolt. Maga a készülék a hatvanas évek színvonalát idézi. Tény, hogy a Medicor ebből a gépből mindössze öt darabot készített — ám mindössze ezt az egyet sikerült elhelyezni, a többi ma is ott porosodik valahol egy raktárban. Egy sebészeti, traumatológiai intézmény számára elsőrendű a sterilizációs biztonság, ellátottság. Itt jószerével semmit sem találhatunk, tehát azt kell mondanom, hogy a régi, elavult cseh gépekkel felszerelt intézmény majdhogynem használhatatlan, az ott található műszerek énéket nem képviselnek. Ehhez képest az eredeti szovjet követelés másfél milliárd forint volt. Ez még a fővárosi önkormányzat számára is horribilis összegnek tűnt, ezén ők egymilliárdos tárgyalási alapot ajánlottak. —A tárgyaláson a közös hasznosítás gondolata is felvetődött... — Ebben az alig titkolt félelem is közrejátszott. Joggal feltételezték, ha nem jön létre valamilyen kompromisszumos megállapodás, valamilyen közös hasznosítás, akkor a szovjet fél teljesen lepusztítja a létesítményt, odáig, hogy még a vezetékeket is kitépdesik a falból. Ez ügyben komoly vitám támadt Demszky főpolgármester úrral, s én azt az álláspontot képviseltem: vigyék, ami az övék. ezek az eszközök bármelyik magyar kórházban megtalálhatók, sőt a vezetéket is vigyék, úgysem magyar szabvány alapján szerelték fel az épületet... Mi viszont vizsgáljuk meg a Pilisi Parkerdőgazdaságnál lévő dokumentumokat, hogy a kivágott erdő mekkora károkat okozott számunkra — ez már egymaga elegendő ellentételezésre nyújtana alapot az itt maradó tárgyakért. Az sem mellékes, hogy a szovjet orvosok ugyanolyan receptet adtak ki, mint magyar kollégáik, tehát ezeket a gyógyszertárak ugyanúgy váltották be — következésképpen az SZTK- hozzájárulás minden esetben fennállt! Hány milliárd lehetett ez a negyven év alatt9 — Úgy tudom, a tárgyalások eredményeként végleges koncepció született. — Igen, megoldásként azt fogadták el a tárgyaló felek, hogy a kórház 51 százalékig, részvénytársaság formában legyen a főváros és a XV. kerületi önkormányzat tulajdona, jelenleg nem megállapított métékben a társadalombiztosításé. A fennmaradó rész pedig nyugati befektetőkre vár, és 5-6 százalék erejéig a szovjet fél is részvényessé válhat. Ez elsősorban a nyugati befektetők kívánsága, hiszen ők ezen keresztül szeretnék felszereléseikkel elárasztani a szovjet piacot. Az orvosi állásokat pályázat útján töltenénk be, ezekre természetesen szovjet orvosok is jelentkezhetnek, ha megfelelnek a tudományos, szakmai követelményeknek. S még valami, amit feltételként kívánunk: az itt dolgozó orvosoknak tudniuk kell magyarul. Ez talán furcsán hangzik, ám máris rengeteg a jelentkező... Demszky és a kórház meséje
