Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-19 / 8006. szám
Magyar Nemzet, 1991. 3.12 Bay Zoltán levele és beszéde Washingtonban Bay Zoltánnak, az MTA tlmeleibe- II tagjának neve Jól lamert a világ tudósai közön. A most kilencvenketiedlk életévében járó fizikus, egykor a szegedi egyetem elméleti fizika tanszékének professzora, a Budapesti Műszaki Egyetem atomrizlka-tanára, a Tungsram műszaki Igazgatója IStS-ban Amerikába megy, hogy életét mentáé, mert készülőben van a Tungarammal kapcsolatot koncepciót per. A tudóst, aki amerikai kutatókkal kócosén nyeri az első radarvlsszbangot • Holdról, szívesen fogadja az újvilág. A George Washington Egyetem kutatóprofesszora lesz, és számos lettével gazdagítja a vllágtudományt. A professzor néhány barátjával együtt 1*50-ben könyvben akarta feltárni a magyarság Jelenkori szenvedéseit, de az Itthoni figyelmeztetések lefogták a kezét. Nem akart ártani. Most Irta meg a könyvét, amikor már lehet. Az élet erősebb című kötetet (Csokonai— Püskl), amely a Tungsram drámáján keresztül vetíti elénk a német, majd a szovjet megszállás következményeit, szerkesztőnk, Csatár Imre Dőlt sorok című rovatunkban behatóan Ismertette. Az írás eljutott Amerikába, és a professzor meleghangú levélben köszönte meg, egyúttal eljuttatta azt a beszédet Is, amelyet szeptember !S-én mondott a washingtoni nagykövetségünkön, amikor Göncz Árpád átnyújtotta neki a magyar kormány Rubinokkal ékesített Zászlórend című kitüntetését. A professzor levélküldeménye, sajnos nem tudjuk, miért csak most Jutott el hozzánk. Kedves Csatár Imre, valaki elküldte nekem azt az •újságkivágást, melynek xeroxmásolata a túloldalon van. Szerintem ez a könyvismertetés megérzi és eltalálja azt a mondanivalót, melyet én „Az élet erősebb" című könyvben -ki akartam fejezni. „Átélt históriánk egy darabját zárja magába, korosztályom megszenvedett sorsáról szól.” Pontosan ezt akartam én 1950—ölben az amerikai közönséggel megismertetni, hogy a világ figyeljen fel azokra az igazságtalanságokra, amiket két diktatúra egymás után hozott ránk... És mégis: „Az élet erősebb". Ezt mai napig hiszem. Elküldöm Neked azt a beszédet, amit itt a magyar követségen mondtam, mikor Göncz Árpád itt járt és átadott nekem egy .magas, hazulról jövő, kitüntetést. A két diktatúra után még jöhetnek újabbak, melyek a magyarok nemzeti tudatát igyekeznek elnyomni és gazdasági jólétét lefölözni. De végső fokon mégis erősebb lesz az élet. Most jön a karácsony. Feleségem, az itteni szokás szerint karácsonyi üdvözleteket fog elküldeni barátoknak. A bolti élettelién karácsonyi kártyák helyett ezt a xerox-másolatot akarja használni. Nem beszélem le, mert megítélésem szerint semmiféle sajtójogot nem sért, ha napilapban publikált írást a megjelenés • helyének és szerzőjének .megnevezésével fakszimile másolatban küld. És remélem, Te, mint szerző, nem tiltakozol?! Legközelebb, ha haza jövünk, nagyon szeretném, ha ismét találkoznánk! Addig is sok szives üdvözlettel és köszönettel az átérzésedért, kívánok jó ünnepeket Bay Zoltán Nagy megtiszteltetés nekem, hogy szülőhazám magas kitüntetését a Magyar Köztársaság elnökétől vehetem át: és nagy öröm, hogy az elnöki székben a magyarság egyik írója, Göncz Árpád ül. Ebből a szempontból egyformák vagyunk a csehszlovák köztársasággal: mindkét állam kifejezi, hogy a komunizmustól a többség akaratából való megszabadulás után a kultúrát helyezi előtérbe. . Nekem az is különös öröm, hogy • Göncz Árpád egyik irodalmi mű»vében felveti azt a kérdést, mely 'engem sokat foglalkoztatott a ha• zulról 1948-ban való eljövetelem óta. A kérdés: szabad volt-é eljön' nőm, vagy inkább vállalnom kellett volna az otthoni sorsot, mely börtönnel, brutálisan elnyomó' munkatáborral, vagy éppen kivégzéssel járhatott volna? Eljövetelem történetét megírtam „Az élet erősebb" című viszszaemlékezéseimben, mely nemrég látott nyomdát odahaza. Nem volt könnyű eljönnöm, az volt az érzésem, mintha otthon előbb meg kellene halnom, hogy az életet' itt folytathassam. Eljövetelem célja volt, egyrészt, hogy ne segítsem az otthoni, szerintem bűnös rendszert tudományos, katonailag is hasznosítható eredményekkel, másrészt, hogy idekinn ! elmondhassam a rendszer embertelenül elnyomó voltát, és hogy kifejthessem azokat a tisztán tudományos eredményeket, melyek még telnek az életemből. E célokat megvalósították az itteni fel; világosító előadásaim és az a tudományos munka, amit itt elvégeztem, ami az életem munkásságának több mint felét teszi ki. Ami az otthoni, negyven évig tartó rendszer romboló voltát illeti, az egyaránt megnyilvánult gazdasági és szellemi téren, és ezt mi talán innen jobban láttuk, mint az otthoni magyarok. Hogy a rendszer hogyan tette tönkre az ország gazdasági életét, azt megírtam az említett könyv- . ben az Egyesült Izzó példáját követve, melyben személyesen vettem részt. Gerő Ernő és Vas Zoltán. az általuk vezetett minisztériumok, és az egyre jobban elhatalmasodó kommunista párt napi sajtója segítségével megakadályozták, hogy az Izzónak a háború áltel megszakadt amerikai kapcsolatait folytassuk. Könnyű volt látni, hogy az Izzó alul fog maradni a világversenyben, de ennek észbeli okokkal való feltárása nem használt. Az eredmény mi lett? Az, hogy az Izzót nemrégiben el kellett adni az amerikai General Electricnek. Ez csak egy példa. Most keserves évtizedekre lesz szükség, míg a magyarság visszanyeri a háború előtti, egyre jobban izmosodó iparát. De szellemi téren még nagyobb rombolás ment végbe. Itt én csak arra akarok rámutatni, hogy a magyarság nemzeti tudatát, a magyarságtudatot igyekeztek kiirtani a magyar népből. Mindenekelőtt a magyarságot bűntudatba kergették. Mintha az országnak német megszállása idején a Németországba hurcolt zsidóság sorsáért kizárólag a magyar nép lett volna felelős! Tudtuk, hogy a budapesti zsidóság elhurcolását a magyar hadsereg páncélos tisztjeinek bátor kiállása akadályozta meg egészen a nyilas hatalomátvétel idejéig, de erről a kommunista rendszer mélyen hallgatott. Aztán jött a Rákosi-féle hatalomátvétel, és jöttek az úgynevezett „koncepciós perek”, csak azt nem tudtuk, mi volt bennük a koncepció? Egyszerű koholt vádak voltak, sokszor a józan észnek ellentmondva, hogy valakit elpusztítsanak, összeesküvési perek! Mint Göncz Árpád írja: a főpap, aki összeesküdött a jóistennel, a miniszterelnök, aki összeesküdött önmagával, saját maga ellen. Ugyancsak: „A hazugság egy darabig hazugság, aztán csak vicc”. Miért volt minderre szükség? Hogy a magyarság nemzeti öntudatát elnémítsák és kiirtsák, így vezették be megfélemlítéssel és elnyomással a magyarság „legnemzetietlenebb” korszakát. Megtanultuk a történelemből, hogy a magyarság töbhször esett ét úgynevezett „nemzetietlen" korszakokon. Ezeket a Habsburg dinasztia hozta rá az országra. •Míg fennállott az Erdélyi Fejedelemség, az megvédte a magyarságtudatot, és a protestantizmust a Habsburgok ellen. Aztán jött a Rákóczi-szabadságharc elvérzése, és utána a feudális főurak véglegesen eladták az országot a Habsburgoknak. Az ezáltal kialakult nemzetietlen kor után bz ország magára ébredt Széchenyi-, és a reformkorszak kezdeményezésével, és virágzó magyarságtudatot fejlesztett ki a XIX. század folyamán, mely tetőfokra jutott Arany, Vörösmarty, az Eötvösök, Kemény Zsigmond, s a többiek működésével. Talán ezt nevezhetjük az új magyar nemzeti tudat legszebb korszakának: nemzeti volt, nacionális, de nem nácizmus, mert nem irányult a más nemzetek, fajok, nemzeti kultúrájának elnyomására. Aztán jött a múlt századi szabadságharc leverése orosz segítséggel, utána a Habsburgokkal való kiegyezés, mely maga után hozta a magyarságtudat elerőtlenedését; így lett az ország az első világháború után a környező népek zsákmánya, mikor a népessé->>
