Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-18 / 8005. szám
Tallózó, 1991. 3. 8 ANTISZEMITIZMUS, CIONIZMUS HAZAFISÁG MAGYAR HONVÉD, MÁRCIUS 1. Minden demokráciának vannak vadhajtásai, s korán kisarjadtak a mieink is. Egyikük, az antiszemitizmus, már a választások ízét is megkeserítette, maid a szabad vélemény táptalaján gyorsan szárba szökkent. De szebb rügvrk a pattantak az új demokrácia ágas-bogaa koronáján. Szerény sikerrel ugyan, de élesztgetjük a tiszta hazafisigot, majdnem elfelejtett nemzeti öntudatunkat Hovatartozásukat keresik sokan mások is, ebben a hazában élnek. Az antiszemitizmusszegiédd*lanyn,a magyaíoiszági zsidóság is ezt teszi, miközben bol féltékeny ellenérzéseket, hol bűntudattal párosuló tiszteletet vált kis sokunkból. Antiszemitizmus, dooizmns, haza faág — egymásnak időnként ellentmondó, egymást néha gerjesztő, felerősítő fogalmak. Hogy mit jelent az egyik, mit a másikT Hogy mi lenne számunkra üdvös, mi káros? Dr. Engländer Tibor, a Magyar Cionista Szövetség elnöke készségesen megosztotta velünk véleményét. — El nők úr! 11a valakire azt mondják Magyarországon, bogy zsidó, ma is pejoratív felhangja vau? — AruS függ, kinek a számára. Én ugyanúgy büszke vagyok zsidóságomra, mint ahogy normális életkörülmények között bármely nép 5a büszke lehet hovatartozására. Az antiszemiták azonban természetesen pejorative értelmezik ezt a szót. —A zsidóság magyarországi történelme is bővelkedik tragikns epizódokban. Ön szerint mais tapasztalható társadalmunkban az ellenszenv, a gyűlölet? — Azt állítani, hogy a magyar társadalom antiszemita, ostobaság és rágalom. Ha viszont tagadnánk az antiszemitizmus létét, a tényeket tagadnánk le. Vannak magyar antiszemiták, s a zsidóé He nesség egyre markánsabban nyilvánul meg. Ho^ azért-c, mert mostanában több az antiszemita vagy azért, mert a szólásszabadság viszonyai között az ilyen vélemények is elhangozhatnak, aém tudom. Valónínúleg mindkét ok igaz. 'Z' ' “ ' — Márpedig ■ magyar népesség jelentős hányada Dem igen tudná tisztába tenni származását — A többség azonban löbbé-kevésbé meg tudja mondani magáról, bogy zsidó-e vagy sem. Nyilván nem az alapján foglalnak állást, bogy hús-harminc cm bérűi tóvei visszamenve milyen beütéseik vannak, de a hovatartozást azért általában el tudják dönteni. — Úgy tudom egyébként, bogy i zsidóság nagyjából a honfoglalással egy időben jelent meg a Kárpát-medencében. — Előbb. Zsidó sírköveket már jóval a magyarok bejövetele előtti időkből találtak itt — És az antiszemitizmus is azóta van jelen? — Nagyon régóta, de helyesebb, ha zsidókkal szembeni gyűlöletről, ellenszenvről beszélünk. Ez egyéneim űbben fejezi ki, hogy miről van sző. — Szinte érthetetlen ez az örökös bűnbakszerep. Miért üldözték ezt a népet Európaszerte? — A témában folyó kutatások sok mindent feltártak már, de korántsem mindem. A kérdésiem egyszerű, az okok na gyár Összetettek, az úgynevezett zsidókérdés mindenütt jelen voll a világon, ahol zsidók éltek. Arról van szó mindenekelőtt, bogy létezik egy hazáját vesztett nép, amelynek helyzetét, kultúráját, a társadalomba való beilleszkedéséi deformálta évezredes hontalansága. Egy életképes, önmagát tartani tudó nép önrendelkezés és önvédelmi lehetőség nélkül maradt. — A történelem más hazátlanná vált, némileg mégis szerencsésebb sorsú népeket is ismer. — Minden olyan esetben, amikor népek szétszóratiak, eíább-utóbb üldözöttekké is váltak. A zsidósággal hasonló például —- de nem azonos! — az örmények vagy a cigányok helyzete. — A vallásnak milyen szerepe volt a zsidógyűlölet kialakulásában? — A vallási türelmetlenség sámtalanszor iniciálta a zsidóüldözéseket- Közismert, hogy ezt a népet mim Jézus gyilkosát állították sokszor pellengérre. A zsidóellenes propaganda gyakran felhasználta a vádat, ugyanakkor az is tény, bogy a középkori Európában éppen a pápai állam területén élvezték a legtöbb védelmet az ott éló zsidót Az üldöztetéseket nem lebet tehát egyszerűen a vallás számlájára írni. —A mai Magyarországon mit jelent tulajdonképpen zsidónak lenni? Vallást, népet, etnikumot? — Népet. A zsidóság nép. A vallásnak vannak bizonyos kikötései arról, bogy ki tekinthető zsidónak, s ki nem. A vallásos zsidók ezt elfogadják, a vallás nélküliek nem feltétlenül. Abban azonban mindenki egyetérthet, hogy a zsidóság mindenkori sorsa, a zsidó történelmi sors, alkotja a zsidó egyén éleiének megkülönböztető kereteit. A zsidó sors zsidóként határozza meg a zsidó egyént. Arról a visszatérő, történelmi sorsról van szó, amely kizárólag a zsidókat érinti —Ha tehát a magyar társadalom keretein belül gondolkodunk, a zsidóság nemzetiség. — Igen, ez az én felfogásom, a.-ygH -— Téljünk vissza egy kicsit az aitiszemitizmushoz! Mitől vált ez nálunk ismét veszélyessé? Hiszen sértő kijelentésekkel pocskondiázással sajnos más népeket is illetnek. — Sajnos Auschwitz után sokakban kialakult egy olyan nézet, miszerint valamely nép elleni gyűlölködésről csak akkor érdemes beszélni, ha már pogromok történnek. Márpedig ennél kevesebb is nagyon kellemetlen, esetleg elviselhetetlen lehet. Képzelje magát abba a helyzetbe, hogy sok más magyarral együtt egy másik országban él ahol naponta tapasztalhatja, hogy falfirkálásokon, újságokban, hivatalos fórumokon szidják, mint a bokrot, s mindenféle söpredéknek rhDoodják! Hogy érezni magát ilyen szituációban? — A veszély tehát kézzelfogható, i nagyon is reális? — Miután az antiszemitizmus nem csupán az angol lordok és az akadémikusok között bódíi van mitől tartanunk. Különösen, ha romlik a gazdasági helyzet, ha társadalmi fe- l szültségek lépnek fel ha számtalan egyéb dolog rontja az emberek közérzetét- Láthatjuk, bogy Ke let-Európában — nem Magyarországra gondotok! — kedvező talajra leli -és erősödik az anúszemi tizm us. Ma már a stovjet hivatalos szervek is elismerik, bogy létezik egy őrjöngő, zsidóellenes tömeghangulat, amely Szcvjetunió-szene hallatja hangját. És higyjék el az antiszemitizmus nem csupán a mi számunkra veszély! ... — Konkrétan mire gondol? — Nem csak Magyarország tekintélyéről van szó. Nem csupán anól hogy egy erősödő antiszemita hullám rossz fényt vetne az országra. Katastrófa lenne ez a magyar nép Eámára is. Azt eredményezné ugyanis, bogy konstruktív, alkotó tevékenység helyett egy beteges, gyűlölködő irányzat fa gadná magával a tömegeket, a gondolkodást, a jobbra érdemes erőfeszítést. MiDdent... — Mit gondol ez ma Magyarországon politikai támaszra is leibet? —Nem hiszem, bogy felelős politikai tényezők támogatnának egy ilyen hullámot. Ézt nem hiszem. Elképzelhető viszont, bogy nem tulajdonítanak neki kellő jelentőséget, bogy a rosszul értelmezett demokratizmus szellemében nem tudnak vagy nem akarnak fellépni ellCDé. Márpedig tudomásul kell venni, hogy . az antiszemitizmus a mai Magyarországon nem egyszerűen egy politikai áramlat a sok közül hanem bűntettekre és gyűlölködésre való uszítás. így kei kezelni tehát — Nos, akkor mit jelent a cionizmus? ■ — Amit mindenün a világon. A zsidó népnek 2000 éven keresztül nem volt hazája, de mindig éli benne Izrael emlékezete, s dt e vágy, hogy országát visszaszerezze, megalapítsa természetes nemzeti léiét. Izrael újjászületett, s a cionizmus célja Magyarországon is az, bogy erősítse a zsidóság Izrael iránti szerétéi kötődését. — Azt mondják, bogy a cionizmust tulajdonképpen az antiszemitizmus gerjeszti. Fordítva nem elképzelhető ez? —Természetes, hogy adonizmusi gerjeszti az antiszemitizmus, de meg kell mondanom, bogy a cionizmus, mint célkitűzés az antiszemitizmus nélkül is tovább élne. A oooizmus nem feltétlenül valami eilen alakult ki Ha történetesen Romániában mindenki szeretné a magyarokai s a kormány legfőbb céljai között szerepelne a kisebbségek boidogftása, az erdélyi magyarok akkor is ragaszkodnának Magyarországhoz. De immár nem valaki eilen tennék ezL És, hogy a ckxiizmus geijeszti-e az antiszemitizmust? Hogyne. Mindazokban gerjeszti akik antiszemiták. Akik Dem azok, nincs mién azzá válniuk- ók mién ne tudnák tolerálni egy másik ember ragaszkodását saját népéhez, hazájához?-----
