Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-18 / 8005. szám
Magyar Hírlap, 1991. 3. 12. Magyar szakértő a szomszédoknál lévő viharokról Szétesés fenyeget MH-információ A környező országokban növekvő feszültséget, a szomszédos államok szétesésének lehetőségét a Biztonságpolitikai Intézet természetesen elsősorban abból az aspektusból figyeli, milyen hatással lehetnek ezek hazánk biztonságára, válaszolta lapunk kérdésére Deák Péter. Öt-hat hónapja vizsgálják az új veszélytényezőket, s ezek közül a legrosszabb lehetőségnek azt tekintenék, ha olyan helyzet alakulna ki, amely látens bizonytalanságot eredményezne a magyar határok mentén. Hosszabb ideje úgy érzékelhető, hogy a Szovjetunióban, Jugoszláviában és Csehszlovákiában alakultak ki olyan instabil állapotok, amelyek feloldásában szerepet kaphatnak a fegyveres erők. A Biztonságpolitikai Intézet idejében felhívta a figyelmet például a jugoszláviai feszültség növekedésének lehetőségére. Ott a helyzetet különösen bonyolítja, tudtuk meg Deák pétertől, hogy a föderációt összetartó fontos elem a hadsereg - az a hadsereg, amely jugoszláv, amelyben erősek a pán szervezetei, s amelynek rendfenntanó szerepe eleve nyilvánvaló volt. Bárki, aki ismeri a jugoszláv viszonyokat, biztos lehetett abban, hogy ott a szeparatista lépések, a szerbiai, horvátországi mozgolódás elnyomására nem a rendőrséget, hanem a hadsereget fogják bevetni, s mihelyt a helyzet konszolidálódik, a hadsereg visszavonul. Amikor egy szomszédos országban a hadsereget vetik be, a laikusoknak nyílván az az első gondolatuk, hogy ilyenkor nekünk is meg kell ijednünk. Éppen ellenkezőleg - ez Deák Péter véleménye. Ha ugyanis van, aki fenntartsa a rendet, az instabilitás nem veszélyezteti a magyar határt - lega-Közép-Kelet-Európa országaiban növekszik a feszültség, a szétesés veszélye fenyegeti már nemcsak a Szovjetuniót, hanem Jugoszláviát is, s újabban egyre erőteljesebben követelik az önálló szlovák államot is. Mit jelenthet mindez Magyarország biztonságára - ezt kérdezte lapunk Deák Pétertől, a Biztonságpolitikai Intézet igazgatójától. Iábbis, mondjuk, Jugoszlávia esetében. Más ugyanis a helyzet a Szovjetunióval, ahol a hadsereg a visszarendeződés fó ereje lenne. A visszarendeződés a Szovjetunióban még nagyobb destabilizálódást eredményezne, polgárháborúhoz vezethetne. Ami azt jelentené, hogy olyan, hazánkkal szomszédos peremköztársaságokból, mint Ukrajna, nagy tömegben érkeznének Magyarországra menekültek, dezertálok és talán veszélybe kerülne a szovjet csapatok kivonásának ütemterve is. Ami Cehszlovákiát illeti, ott Deák Péter biztonságpolitikai szempontból nem lát veszélyt, a hadsereg országon belüli átcsoportosítása előre bejelentett terv szerint halad. Egészen más kérdés az országban éleződő politikai feszültség, a szlovák elszakadási törekvések erősödése, de a politikai magatartás változására a politikusoknak kell reagálniuk. A régióban kialakult helyzet, a szomszédos államok felborult stabilitásának visszaállítása számunkra az ott élő magyar kisebbségek miatt nagyon fontos. A legrosszabbnak ebből a szempontból a jugoszláviai helyzetet látja Deák Péter, ahol véleménye szerint a magyar kisebbség szempontjából olyan éles helyzet alakulhat ki, amilyen például Romániában sohasem volt. Jugoszláviában ugyanis a vajdasági magyarok ütközőpontot jelentenek egyrészt két nemzetállam közötti villongásban, másrészt a Szerbián belüli, harmadrészt pedig a Jugoszlávián, mint föderáción belüli feszültségekben. Az ilyen helyzetben az olyan események, mint például a í fegyvereladási ügy volt, csak tovább fokozzák a feszültséget. A magyar kisebbség érdekének vé- j delmében a Magyar Köztársaság ; kollektív érdekvédelmi megállapo- ! dás szorgalmazására szorítkozhat, s Deák Péter véleménye szerint a jugoszláviai kormányzat ezt valószínűleg megértéssel fogadná. Mindenesetre sürgősen fel kellene készülnünk arra, hogy a feszültség éleződése nagy tömegű etnikai menekülthullám Magyarország felé indulását eredményezheti. Márpedig hazánknak nincsen forgatókönyve ilyen esetre, így az érintett szervek és szervezetek nem tudnak előre felkészülni esetleges tennivalóikra. Nincs menekültügyi koncepció; nincs eldöntve, hogy európai vagy önvédelmi módon viszonyulunk-e a menekültekhez; nem eldöntött, van-e prioritása a menekültek között a magyar nemzetiségűeknek, s ha igen, nem biztos, hogy ez helyes. Mindenesetre a Biztonságpolitikai Intézet február 4-én információs konzultációt tartott a veszélyekről 27 szerv és szervezet képviselői részére. Deák Péter jó jelnek tekinti a jövő szempontjából, hogy a Belügyminisztérium Nemzetiségi Ügyi Hivatala más tárcákat is bevonva a munkában már dolgozik a menekültügyi koncepció kidolgozásán. • • Medgyesi Csillp'
