Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-18 / 8005. szám

Magyar Nemzet, 1991. 3. 12. Miről tárgyalt a Fidesz Franciaországban Ne szegény rokonként A Fidesz parlamenti frakciójá­nak néhány tagja a múlt héten — a fiatal demokraták kezdeménye­zésére — Párizsban járt. A fran­cia nemzetgyűlésben szerzett ta­pasztalatokról Rockenbauer Zol­tán tájékoztatott bennünket. — Mivel ez nem egy tanulmány­út volt, nem is egészen egyértel­mű, hogy kinek jelent ez tapasz­talatot; nekünk, vagy a franciák­nak? Ügy gondolom, hogy mind­kettőnknek. A Fidesznek ez volt az első „magas szintű”, tehát frakcióvezetői szintű bemutatkozó látogatása Párizsban. Találkoz­tunk az elnöki kabinettel, a leg­fontosabb parlamenti pártok ve­zetőivel, illetve a parlament el­nökével, Fabius úrral és a gaz­dasági élet vezetőivel. Arra tö­rekedtünk, hogy bemutassuk — mint ellenzéki párt — a magunk eszközeivel, hogy Magyarországra érdemes befektetni, és a francia— magyar kapcsolatot érdemes fej­leszteni a franciáknak is. A láto­gatás óta már nemcsak a szocia­lista párttal van szorosabb kap­csolatunk, hanem jobban megis­merkedtünk a francia jobboldali pártoknak a centrumhoz közelebb álló részével is. — Kifejtettük a véleményünket arról, hogy Magyarország hogyan tudna fölzárkózni Európához, és hogyan tudna az Európai Gazda­sági Közösség tagjává válni. Szá­munkra azért volt hasznos ez a beszélgetés, mert mint kiderült, a franciák elképzelései egybeestek a miénkkel. Mi elmondtuk azt az álláspontunkat, hogy az EGK-hoz való csatlakozást nem egy szimbo­likus kérdés — nem egy dátum­nak a kérdése —, hanem prag­matikus kérdés. Csak olyan or­szág tud kapcsolódni az EGK-hoz, amelyik erre felkészült. Mert azt tudni kell, hogy az EGK-hoz való tartozás egyrészt bizonyos szuve­renitások csökkenésével jár Ma­gyarország számára, másrészt a jogrendszert és a szabályokat az európai normákhoz kell igazítani, valamint egy működő piacgazda­ságot is létre kell hozni. Mindezt fontos tudatosítanunk, hiszen ezek a feltételei annak, hogy Ma­gyarország ne úgy lépjen be ebbe a közösségbe, mint egy szegény rokon, hanem úgy, hogy egyből aktív tagjaként funkcionáljon. Addig, amíg ez a néhány éves át­meneti periódus tart, Magyaror­szág számára előnyös lenne — és természetesen az EGK számára úgyszintén —, ha a három ország, Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország egy szorosabb, in­tenzívebb gazdasági együttműkö­dést folytathatna. Nekünk tehát az a javaslatunk, hogy szabadke­reskedelmi övezetet kellene létre­hozni ebben a három országban, amelyek leginkább készek arra, hogy kapcsolódjanak az EGK-hoz. Ezzel az elgondolásunkkal a fran­ciák nagymértékben egyetértet­tek, és nagyon örültek az ötlet­nek, mert elég nagy a félelem Nyugaton attól, hegy itt egymás­sal marakodó kis országok, egy­más rovására próbálnak valami­lyen konc reményében bekapcso­lódni az Európai Közösségbe. (sch) Lettország diplomáciai kapcsolatot szeretne hazánkkal (MTI) Figler János (MDF) és Tins Tamás (Fidesz) hétfőn dél­után a Parlamentben sajtókon­ferencián számolt be a múlt hét végi lettországi népszavazáson nemzetközi megfigyelőként vég­zett tevékenységéről. A két ma­gyar képviselő tárgyalásokat foly­tatott Martins Vtrsis Jett külügy­miniszter-helyettessel, valamint Anatolijs Gorbunovs parlamenti elnökkel. Mindkét politikus a két parlament közötti kapcsola­­_tojt .elméJyít_ése^mellett érvelt, és_ 'a Tárgyalások eredményeként má-" jusban lett parlamenti delegáció érkezik Magyarországra. Á politi­­kuspk kifejezték szándékukat: a két országnak mindent meg kel­lene tennie annak érdekében, hogy Budapesten lett diplomá­ciai képviselet kezdje meg a mun­káját.

Next

/
Thumbnails
Contents