Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-15 / 8004. szám
> Pesti Hírlap, 1991. 3. 5. I s annak a tárgyalássorozatnak keretében találkoztunk, amelyet a hat parlamenti pártnál kezdeményeztünk. Ezeken a megbeszéléseken meg kívánjuk vitatni a vagyonelszámoltatásról beterjesztett ty törvényjavaslat indokait, következményeit. Szerintünk ugyanis sem jogi, sem gazdasági alapja nincsen ennek a „vagyonbevallatésnak”. Az MSZP — önhibáján kívül — a valamikori MSZMP vagyonával nem tudott teljes körűen elszámolni — mai gazdálkodásunkat viszont rendben találta a Számvevőszék. így viszont mi értelme ennek a puccsszerűen beterjesztett elszámolási kötelezettségnek? Az MDF kivételével valamennyi párt egyetértett azzal, hogy tárgyalni kell erről a kérdésről, Kis János pedig az SZDSZ nevében támogatásáról biztosított minket. Ezen kívül szót ejtettünk arról, hogyan lehetne összeszedettebbé tenni a parlament munkáját. Mára ugyanis a működésképtelenség határára jutott a testület: olyan mennyiségű előterjesztés fekszik a képviselők előtt, amelyeknek figyelemmel kísérése hovatovább lehetetlen. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az ország és a kormány rendkívül nehéz helyzete diktálja ezt a tempót —Minthaegyretöbbszöröszszecsengenének az MSZP és az SZDSZ szavai a legkülönfélébb kérdésekben. Mi ennek a magyarázata? — Valóban, mind sűrűbben találkozik a szocialisták és a másik két ellenzéki frakció véleménye. Egyetértünk például abban, hogy a kormány nem képes kivezetni az országot a válságból. Ugyanakkor vitáink is jócskán akadnak. A kárpótlás ügyében nem tudjuk elfogadni az SZDSZ álláspontját, sokkal közelebb állnak hozzánk a Fidesz nézetei. A jövőt illetően a szabaddemokratáknak be kell bizonyítaniuk, hogy a társadalomból érkező kérdésekre képesek használható, elfogadható válaszokat adni. Progamjuk ismeretében m^jd elmondjuk véleményünket. — Hogyan értékeli az SZDSZ kinyilvánított célját a hatalom megszerzésére — szemben az eddig követett csöndesebb magatartásukkal. Támogatják-e őket ebben a törekvésükben ? — Először is le kell szögezni, hogy egy ilyen hatalomváltás csakis alkotmányosan mehet végbe. Ehhez többség szükséges, ami viszont hiányzik. Nem látom annak jelét, hogy a kormánykoalíció íblbomlana. Hogy az MSZP esetleg támogatja az SZDSZ cédáit, ez kizárólag attól függ, hogy majdan nyilvánosságra kerülő programjuk ígér-e fordulatot az országnak. Ha igen, semmi fenntartásunk sem lenne az SZDSZ-szel szemben. EGYOLDALÚ KÜLPOLITIKÁBAN — Sok emberben az a kép él, hogy külkapcsolataink megromlása a szomszédos országokkal nagyrészt az Antall-kormánynah róható fel. Ön, mint a magyar külpolitika hosszú ideig meghatározó személyisége hogyan vélekedik erről? Mekkora szerepe van ebben a keleti tömb szétrobbanása nyomán felszínre került múltbeli horda- t lóknak? — Ha ma is a Németh -kor- ■ mány volna hatalmon, biztos, hogy rengeteg problémával kellene megküzdenie. Am két alapvető hibáját látom a mai kormány külpolitikájának Az egyik azok a belpolitikai indíttatású nyilatkozatok, amelyek tovább élezték az amúgy is feszült kapcsolatokat szomszédainkkal. A másik elgondolkodtatójelenség a magyar külpolitika bizonyos egyoldalúsága. Mert nagyon fontos a nyugati országokkal a kapcsolatok folytonos erősítése, de nem szabadna elmulasztani a tárgyalásokat szomszédainkkal. Személyes tapasztalataim birtokában kijelenthetem, hogy rendkívül nehéz például Romániával megállapodásra jutni. Mégsem szabadna föladni, újabb és újabb kontaktus lehetőségét kell kutatni. Éppen a nehézségek miatt nagyon alaposan elemezni kellene a kudarcok okait. Csak így van esély sikerrel kecsegtető új stratégia kidolgozására. Én éppen ezt a szívós, eltökélt aktivitást hiányolom a mai magyar külpolitikában. Mindezek ellenére természetesen nagyon örülök a visegrádi találkozó létrejöttének. Ami a külpolitikát általánosságban illeti: minden pártpolitikai szempontot félre kell tenni, az ország érdekeit elórehelyezve a parlanenti pártoknak nemzeti külpolitikát kell — a kormánnyal közösen — életre hívniuk.
