Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-15 / 8004. szám

Új Szó, 1991. 3. 7

ÚJ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MODELL

A Független Magyar Kezdeményezés 1991. március 2-an tartotta VII. Közgyűlését Galántán. Az FMK legfelsőbb döntéshozó szerve rendkívül fontos dokumentumokat fogadott el. Köztük az Ügyvivői Testület beszámolóját és azt a munkatervet amely első ízben körvonalazza a kisebbségi pártok és társadalmi. érdekvédelmi és kulturális szervezetek együttműködését szabályozó új érdekegyeztetési modellt Fontos előrelépést jelent ez az elmúlt évhez képest Az együttműködés alapelveit az FMK vezetése átnyújtotta az MKDM és az Együttélés elnökének és a jövőben tárgyalásokat kíván folytatni minden érdekeit féllei erről a kérdésről. Információink szerint a munkaterv teljes szövege az FMK tájékoztatójában, a Szabad Kapacitásban jelenik majd meg; az Új Szó ebből az alabbi fejezeteket közli;

A KISEBBSÉGI ÜGYEK ÚJ POLITIKAI RENDSZERE .

A nemzeti kisebbségek- politikai etetőnek a modem szabadelvű demokrácia alapetvetvei azonos eszmék alaptan kell elrendeződnie. Ezek szennt a politika elsőrendű feladata a társadalmi rendszer több részérték a szabad, autonóm, belső értékekre épülő feilódéset szolgáló lehetőségek és feltételek biztosítása. Ezért a politika nem korlátozhatja a vállalkozás szabadsagát, a kultúra; a művelődés, a műveszet, a tudomány. az iskolaügy. a tajekoztatás szabadságai, a tőrvenyesoegei es a társadalmi élet többi, autonom területének öntörvényű fejlődését. Bar ez az optimális állapot jelenleg nem valósítható meg egeszen, a demokratikus politikai kultúra es a politikai akarat közel juttathatja hozza nemzeb kisebbségünket. Ma adott a lehetőség, hogy egy olyan uj együttműködési modellt alakítsunk ki, melytr rugalmasan és sokrétűén biztosítja a politikai képviselet hatékony rendszerét.

Az új együttműködési model!, megítélésünk szennt a következő alajjeíveken nyugodhatna:

a) A magyar nemzeti kisebbség politikai élete plurális, azaz szerkezetet több politikai mozgalom es part alkotja. A rendszer alapelve a független szervezetek közötti megegyezés. illetve konszenzusok folyamatosan megkötött sorozata.

b) Az alapelvek megvalósításában résztvevő politikai partok es mozgalmak (a továbbiakban résztvevők) nem törekednek egymás szuverenitásának csökkentesére, vagyis egymás szervezeti elemeinek (képviselői csoportok, polgármesterek, helyi képviselők stb.) saját hatalmi befolyása alá vonására es egymás központi rendezvényeinek hatalmi befolyásolására

c) A résztvevők garantálják a kulturális élet szabadságát:- Kötelezettséget vállalnak arra. hogy nem sertik meg a független sajtóorgánumok belső autonómiáját, a belső profit szabad megvaJasziasanak, az újságírók szabad véleményalkotásának jogát Nem akadályozzák, sót igénylik, hogy a résztvevők belső frakcióinak képviselői megjelenhessenek a sajtóban azok terjedelmi korlátáinak a figyeiembeveteievei.- a resztvevők garantálják az oktatás szabadságát, nőm befolyásoljak hatalmi oszkózúkkoi az egyes oktatási intézmények vezetőinek választását. oktatási profiljuk kialakításának. a munkamódszerek megválasztásának a szabadsagát. A résztvevők védelmezik az oktatási intézmények függetlenségét, a hazai és külföldi oktatási helyek odaítélésének pártsemlegességet.- A résztvevők garantálják az ifjúsági szervezetek és szövetségek, a kulturális és művelődési társaságok. az egyletek, az érdekvédelmi szervezetek és más társadalmi kulturális szövetségek függetlenségét. Tiszteletben tartják jogukat arculatuk szabad és ónálló aiakrtasarä.- A résztvevők garantáljak a Csemadok hatalmi függetlenségét és pártsemlegessegé! A résztvevők kötelezettséget vállalnak arra. hogy megtalálják a Csemaook fűggetiensegenek konkrét garanciáit és ez ért lemondanak arról, hogy a Csemadók elnöki, vezető titkán, titkári es elnökségi funkcióiba sajat választmányi. illetve elnökségi tagjaikat, valamint parlamenti képviselőiké! (dőlték. A résztvevők lemondanak arról, hogy a Csemadok szervezeti, gazdasági es szellemi kapacitása; sajat céljaikra használják ki. és ezt a kötejezettseget közösen garantálják.

Ugyanez érvényesítendő az új kulturális szerveződések esetében is.

d) A résztvevők garantálják a vállalkozás es a piac szabadsagát. Kötelezik magukat, hogy politikai értékrendjük szempontjából nem korlátozzak a piaci verseny szabadsagát a jogilag szuverén vállalkozások döntési fúggetfensegét és irányultságát A résztvevők garantálják működési területükön a technológia szabad «terjedését a töke es a munkaerő természetes áramlását és a ptaa tevékenységhez szükséges politika nyugalmat es stabilitást.

e) A résztvevők támogatják a társadalmi lét mindazon további területeinek politik^- és ideológiamentességét, melyek természetűknél fogva erre törekszenek.

0 A résztvevők megtárgyalják egymás között a kisebbségeket érmtó minden fontos külső es belső indíttatású kérdést A résztvevők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kisebbség társadalmi élet szabad fejlődését biztosító politikai rendszert ismétlődő tárgyalásokon tökéletesítik.

g) A résztvevők kölcsönösen ellenőrzik egymást, fenntartva ezáltal azt a löbb pártra épülő hatalmi egyensúlyt, mely mindegy* társadalom demokratikus fejlődésének politikai feltetele.

h) A résztvevők a kölcsönös megegyezés alapián a kőtelezettsegeket es a granciális tényezőket további pontokkal egészíthetik ki. illetve közös megegyezés alapján a pontokat módosíthatják.

A TÁRSADALMI ÉRDEKEGYEZTETÉS ÚJ RENDSZERE -Az FMK szennt a kiseObségi társadalmi lét depoirtizalasának legfontosabb etófettetete a kisebbségi léttel foglalkozó mozgalmak es pártokközötti minimális konszenzus megkötése. Ennek részéként a kisebbségi társadalmi lét azon területei vainanak partsemlegesse, melyeken a résztvevők garantáljak, hogy nem használják azokat ki erdekeik megvalósitasa céljából. Az FMK cellának tekinti, hogy ily módón a kisebbségi lét minél több területet vonia ki a politikai és az ideológia befolyása alól. A kisebbségi elet partsemleges területein a FMK szorgalmaz) fogja a csúcsszervek es a hierarchikus rendszerek kialakulasanak elveteset es ösztönözni kivanja a konszenzuson alapuló együttműködési hálózatok kialakítását.

Ezt a kővetkezőképpen látjuk megvalósíthatónak:

a) A közös cél vagy közös erdek végett összejött szervezetek az egesz egyeztető folyamatban megőrzik önállóságukat és részvételük önkéntességét

b) Az erdekegyeztetés egyetlen fázisában sem születhet többségi döntés, léhát egyetlen telel sem lehel leszavazni es nézeteivel, érdekeivel ellenkező cselekedetre kényszeríteni.

c) Döntés csakis közmegegyezéses (konszenzusos) alapon születhet

d) Az érdekegyeztető testűiéi nevében a2 összes részvevő előzetes beleegyezése nélkül senki sem jogosult szólni a nyilvánosság előtt.

e) Az érdekegyeztető tanácsot csak a testület által meghatalmazott személyek képviselhetik.

f) Az érdekegyeztető tanács bármely fél'keresere köteles összeülni. Az FMK úgy véli. hogy ez az együttműködési modell (melyről egyébként az Oktatási Tanácsban már bebizonyosodott, hogy járható út es hatékony is) alkalmazása rendkívüli módon eiósegrtneti a kisebbség, let demokratizálódását és a kisebbség valós önszerveződeset