Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-14 / 8003. szám

Magyar Hírlap, 1991. 3. 7 Nyugati cég a rendőrségnél A rendőrség átszervezése már több mint egy esztendeje tart, je­lentős változásokra azonban nem került sor. Vélhetően azért sem, mert mind ezideig átfogóan senki nem vizsgálta a jelenlegi struktúra hatékonyságát, így azután mind­össze egy-egy részterület átalakítá­sára történtek kísérletek. Néhány hónapja azonban egy nemzetközi szervezési tanácsadó cég vállalta, hogy átvilágítja a szervezetet, s ajánlásokat tesz a magyar rendőr­ség modernizálására. Dr. Bernhard M. Prestelt, a TC Team Consult GmBH elnökét legutóbbi budapes­ti látogatásakor tevékenységük cél­járól és eddigi eredményeiről kér­deztük: — Prestel úr, miként kerül egy nyugati magánvállalkozás a ma­gyar rendőrséghez? — A vállalkozás egyebek mel­lett a biztonsági szolgálatok műkö­désének optimalizálásával szerzett nemzetközi elismerést. Részt vet­tünk a belga, az osztrák és a hol­land rendőrség szervezetének kor­szerűsítésében, de dolgoztunk már a polgári védelem, a tűzoltóság és az igazságszolgáltatás területén is. Egy magyar delegáció éppen Brüsszelben értesült a cég műkö­déséről, ahol az emlékezetes Hey­­sel—stadionbeli drámát követően kértek fel minket a vizsgálódásra. Egy bécsi előadáson pedig szemé­lyesen is találkoztam magyar rend­őrökkel, s ezt követően kaptam meghívást Budapestre, ahol felvé­tenék: működjünk közre egy euró­pai léptékű, modem, demokratikus rendőrség kialakításában. — Ki fedezi a költségeket? — A Kelet-Európábán beköve­­tezett változások nyomán szinte valamennyi nyugati ország kor­mánya költségvetéséből elkülöní­tett bizonyos összeget a fordulat támogatására, így ezt a vizsgálatot — mintegy másfél millió svájci frank értékben — négy állam: Ausztria, Belgium, Hollandia és Svájc finanszírozza. A rendszer­­váltás alapvető zálogának ítélik ugyanis, hogy valamennyi fiatal demokráciában újjászervezzék a régi hatalmi apparátust kiszolgáló rendőrséget. — Eddig mit sikerült megállapí­totok? Kiállja-e a magyar rend­őrség az összehasonlítás próbáját? — A Team Consult szakértői ta­valy október óta dolgoznak Ma­gyarországon, s egyelőre alig jutot­tunk túl az első lépésen, vagyis a sajátos magyar helyzet megismeré­sén. Jártunk már több rendőri szervnél, és találkoztunk számos magyar szakemberrel, így tulaj­donképpen a helyzetfelmérés a be­fejezéséhez közeledik. Bizonyos, hogy az itt látottak számunkra is teljesen újak, szokatlanok, így ed­digi tapasztalataink csak rendkívül óvatosan adaptálhatók. A teljes program egyébként egy esztendeig tart, amelynek következő fázisa a tényfeltáró analízis. Ennek során meg kell állapítanunk: a rendőrség miként dolgozik, megfelelő-e struktúrája és persze személyi állo­mánya, milyen a pénzügyi helyzete és technikai ellátottsága. Ezt követi javaslataink összeállítása, amely természetesen a magyar felet nem kötelezi. Egyelőre tehát nem szíve­sen tennék összehasonlítást, ami a sajátos körülmények okán egyéb­ként sem könnyű dolog. — Azt bizonyára sikerült meg­állapítaniuk, hogy a magyar rend­őrség egyáltalán működőképes-e? — A szervezet természetesen működőképes, bár a struktúra nem optimális: most azokat a pontokat kell megkeresni, ahol a hatékony­sága rossz. Sajátos probléma, hogy eközben önöknek szembe kell néz­niük az erőteljesen növekvő bűnö­zéssel, ami azonban nem kizárólag rendőri kérdés: ennek társadalmi, gazdasági okai vannak. A nagyobb demokrácia egyébként szinte szük­ségszerűen magával hozza a bűnö­zés terjedését. — Nálunk sok vita folyt arról, legyen-e önkormányzati rendőrség, amely egyes vélemények szerint a demokratikus működés egyik fontos feltétele. Önök ezt hogyan látják? — Hollandiában például szigo­rúan centralizált felépítésű rendőr­ség működik, míg Svájcban vala­mennyi kantonban önálló szervezet van. Ez nem is annyira a demokra­tizmus, mint inkább a működőké­pesség szempontjából fontos kér­dés. Bizonyos, hogy valamennyi rendőrségnek szüksége van köz­ponti egységre, míg a helyi felada­tok ellátásához lokális szervezetre, úgy gondolom, a munka nyolcvan százalékát a helyi apparátusnak kell végeznie, de például a szerve­zett bűnözés, a terrorizmus vagy a kábítószer elleni harc központi szervezetet igényel. Meg kell tehát találni a megfelelő arányt, ami Nyugaton sem mindenütt sikerült. — Mennyi időre van szükség a rendőrség korszerűsítéséhez? — Vizsgálataink alapján körül­belül két hónap múlva fogjuk meg­kezdeni a fejlesztési program összeállítását. Több változatot ter­jesztünk majd elő, s azt is meg­mondjuk, hogy különféle feltételek esetén mennyi időre van szükség. Ám arról a parlamentnek kell dön­tenie: van—e idejük arra, hogy öt vagy hét évet szánjanak rá, esetleg a gyorsabb ütemű fejlesztést vá­lasztják—e. Az eddigi gyakorlat szerint egyébkénb egy—egy vizs­gálatot követően minket hívtak a parlament elé, hogy javaslatainkat indokoljuk meg. Azt persze máris világosan látjuk, hogy mindez nemcsak anyagi kérdés, hanem igen sok múlik a képzésen, tehát azon, mi van a fejekben. S ha min­denre nem telik, érdemes mérlegel­ni: nem szerencsésebb-e kevesebb, de magasan kvalifikált és jól meg­fizetett embert foglalkoztatni? Mi éppen ezért szeretnénk, ha újabb rendőrtisztek vehetnének részt kül­földi továbbképzésen, amelyhez reményeim szerint pénzügyi segít­séget is kapunk. Csak sajrios a nyelvismerettel baj van. — Bizonyára hallovak a főkapi­tányi pályázatok körüli csatározá­sokról. Nyugaton miként nevezik ki a vezető rendőrtisztviselőket? — Efféle megoldásra inkább a helyi rendőrségeknél van példa. Ne­kem az a véleményem, hogy centrá­lisán felépített szervezetben annak kell biztosítani a kinevezés jogát, akinek együtt kell működni a veze­tőkkel. A jó kapcsolat egy átszerve­zés során különösen fontos kérdés, ezen most kár is vitatkozniok. • Lencsés Károly

Next

/
Thumbnails
Contents