Hitünk, 1987 (35. évfolyam, 9-11. szám)
1987-09-01 / 9-11. szám
8 A korai hitvallók életének és halálának gyümölcseit most látjuk csak fokozatosan beérni az egyetemes egyház különböző köreiben. Ezért nekünk evangéliumi keresztyénnek lenni, az evangéliumi keresztyénség ügyét képviselni nemcsak tisztes örök ség, de felelősségteljes feladat is. P. M. Az erő '-'ügye, édesapám, amikor a szikiét ' véres zivatarban villámok hasítják, viharok rárontnak, habok ráomolnak, s magas szikla volt ma, s kőszírt marad holnap; i ha a századok nem tudták porrá tenni, ; sziklánál erősebb nincsen is tán semmi?- Nem, fiam. Ott nem lelsz sem érzést, sem ; *' eszmét, :csak makacs a szikla. Az erő nem ez még. t * r*'*' ■ ' -T? I . - " „ “-- Akkor, édesapám, az a hősi ember, aki egymaga vív gyilkoló sereggel, s küzd, ha hősi teste csupa vér, merő seb, ugye, a világon az a legerősebb? ¿V Nem, fiam. Nézd a föld valamennyi hősét, -mind csak bátor ember. Ez nem az erő még pá v? r;^ ' *'• ”T' . • ¿ -v"- Hát a zsarnok, apám, ki népeket tör le, ;S előtte mindenki .csak térdelő törpe, t.és amerre halad, hervadás a lábnyom, ő a legerősebb ezen a világon? [ - ' . • • •r Fiam.vBár ha a föld mind neki teremne, ja zsarnok hatalmas, nincsen erő benne. t . * • . • - - * ■ • „ ¥? Édesapám! Akkor nincs is erős ember? Anyák-Napjára.- Kedves kicsi fiam! Egy bús, őszi reggel- kicsiny gyermek voltál, sápadt, apró, gyenge - " az édesanyádat temettük el csendben. Szép, sápadt arcával, fekete szemével betegágyad mellett lelte minden éjjel. . Kétes hajnalórán lázas álmod leste, fáradt volt szegénynek gyönge, kicsi teste. Téged sötét árnyak hallgatózva vártak, ám ő elébe állt a rideg halálnak. íViíraSztva, ápbíva,1 ringatvá becézett, s haiovány arcodra visszatért az élet. ' ¡Őszi napsugárnál már te ránevettél, betegséget, könnyet, fájdalmat feledtél. S őszes sötét felhő könnyét hogy kisírta, szegény édesanyád leroskadt a sírba. . Nem volt erős szikla, nem is termett harcra. , • _Hervadó virág volt szelíd, sápadt arca. Magahunyó napfény, •kettétörött nádszál, Í mégsem volt nagyobb hős az édesanyádnál, udod már fiam, hogy az erős ki lehet? Tudom, édesapám: aki nagyon szeret. fMuraközy Gyula