Hitünk, 1984 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1984-05-01 / 5-8. szám

- 6 -Ha 5 akarja: vesse le a mélybe, a sötétbe.

Ha S akarja varázsolja újjá S játékosan eqy uj csillagba dobja.

Ha 5 akarja: tartsa Maga mellett.

Akármi iesz a sorsa: lőle függ,

Tudón, non veszhet el az 5 kezében.

Miért félnék hát,

Hogy odadobjam a szivem mindenkinek, akit szeretek?

Kösáryné Réz Lola

EMLÉKEK ŐRIZŐűE

Emlékezés Schwing Pálra /Késmárk/

Egyes vidékek örökre ragukhoz kötik a szivünket s mindig otthonos érzéssel gondolunk rájuk. Ilyen számomra a zipszerek birodalma.

Éppen igy egyes emberek is első találkozásra megfogják az embert és el nem engedik többé érzéseinket, mág akkor sem, ha soha többé nem láthatjuk eket. Ilyen drága ismerőst jelentett nekem egy öreg ember.

Nem lehet véletlen, hogy éppen Késmárkon találkoztam vele, abban a városban, ahol első perctől kezdve úgy bolyongtam, mintha hosszú távoliét után hazataláltam volna. Hiszen az élmények, a gondolatok, tudás és érzés átöröklodésében s mikor először mosolygott rám a kekszeim! férfi, úgy éreztem, régi ismerősök vagyunk. Én ugyan soha non láttam még, de Késmárkon nemet szót tanuló apám találkozhatott vele s még azelőtt nagyapám, dédapám barátkozhattak az 6 őseivel...

Először büszke egyenruhában, vállán virággal végigfüzött puskával láttam. A zipszerek sok évszázados "1 artschen-Schiessan" ünnepe volt s a hetvennyolcéves öreg ur mint főlövésznester. vezette az ősi dallamra felvonuló menetet. Sok diadalról mesélt ez az ünnep, sok felejthetetlen alak lepett elében szinte a történelem ködéből, hogy bizonyítsa a hagyományokhoz ragaszkodó fajok halhatatlanságát. S a főlövcszmesterre 1 csakhamar megtudtuk, hogy nem hiába kapta ezt a nagy címet: keze még akkor sem remegett s a lövészversenyen halálos biztonsággal találta el a tárcsa közepét. }

Alig vártuk, hogy hétköznapi ruhájában is