Hitünk, 1983 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1983-10-01 / 10-12. szám

4

A KARÁCSONYFA TORTffNSTE

A gyertyavilágos karácsonyfa széles körben való meghonosodása csak az utolsó kétszáz esztendőben nent végbe. A karácsonyi ajándékozás szokása pedig kezdeteiben a Protestantizmusra négy vissza. A 17. században jelennek neg először a karácsonyi fenyők, felállításuk ekkor nég egészen helyi szokás, Strassburg protestánsaira korlátozódott. A ni karácsonyfáink jellemző sajátossága a fán ragyogó gyertyafény. A strassburgi fenyőkről ez nég hiányzott. Csak a 18. században kapcsolódott össze a karácsonyi fenyő fogalmával, a "világ Világosságának" ünneplésére.

A karácsonyfa útja ezután nyugatról keletre haladt.

Hég a mit század első felében kevés kivétellel főként főnemesi körben jelentkezett. Bécsben az első karácsonyfát 1816-ban a Burgban állították, a nassauweilburgi származású Henriette főhercegnő kedvéért. Hamarosan a polgárság körében is elterjedt, majd a falvak lakói között is. Érdekes, hogy a katolikus Tirolban nég 1853-ban is "szabadkőműves szokásnak" tekintették.

Nálunk a karácsonyfa természetesen nég fiatalabb, mint Bécsben volt. Tudjuk, hogy szintén az udvar köréből indult ki Mária Dorottya föhercegasszony kezdeményer7 0Ci0 2f*0

Mindezt jó tudnunk, amikor a közfelfogás városainkban fökép alig tudja elképzelni Krisztus születésének ünnepét karácsonyfa nélkül. Pedig ez csak egy kedves és szép szokás, de semmi több. A tartalom, a lényeg; ujjongó, hálás elfogadása az üzenetnek; "Született néktek na a Megtartó..."

Dr. H. A.