Hitünk, 1983 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1-3. szám
HTJSVSTI IGEHIRDETÉS "Ha'az Ur Jézus feltámadását helyesen akarjuk érteni, két különböző képet kell magunk elé állítanunk. Az első a szomorú, gyötrelmes, gyászos és véres kép, amely nagypénteket állítja elénk, amikor Jézus ott függ a latrok közt s kimondhatatlan kínok és fájdalmak között meghal. Ezt a képet azzal a biztos hittel kell szemlélnünk, hogy mindez a mi bűneinkért történt, Jézus mint igazi és örök főpap, áldozatul adta magát bűneinkért, s önnön életével fizetett helyettünk. De amint a Hiszekegyben e két hittételt szorosan öszszekapcsoljuk: Krisztus "megfeszíttetett, meghalt és eltemettetett, alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadott halottaiból" - úgy itt sem maradhat soká a gyászos kép, alig múlik el három nap, Jézus Krisztus más, szép élő, nyájas és vidám arccal lép elénk, hogy jól megtanuljuk és megértsük vigasztalását, amely szerint Krisztus halála nemcsak bűneinket ölte meg és törölte el, hanem feltámadása örök megigazulást és életet is szerezett, amint Pál apostol mondja; "Aki bűneinkért halálra adatott, feltámadott megigazulásunkért". A másik képen azt látod, hogy nincs többé bűn rajta, hanem csupa igazság, nincs szomorúság, hanem ” _ 2 -Folyt, a 4. old.
