Hitünk, 1981 (29. évfolyam, 9-12. szám)

1981-10-01 / 9-12. szám

Próbáljatok meg - egy kis időre - úgy tenni, mint­ha meg soha nem hallottátok volna ezt a karácsonyi evangé­liumot. Mintha nem kapcso'lédott volna meg hozzá semmi azok­ból a hangulatokból, amelyekkel az emberek ezeket a mondato­kat körülszőtték. így figyeljétek meg Lukács evangélista mondatait. , , . Mindjárt az első mondat, amellyel a karácsonyi evangélium kezdődik, emberi h*talmaskodásrol szol. Augusz­tus •sászár rendelkezése bizony nem tartotta szem előtt az egyes emberek sorsát. Kíméletlenül kiparancsolja otthonából azt a szegényt, akinek most - anyai várakozásának utolso napjaiban- minden kíméletre szüksége lett volna. Ez tény. Le észre kell vennünk azt a tényt is, hogy az evangéliumi hiradás ugyanazzal a lélekzetvétellel megállapítja azt is, hogy a kíméletlen emberi hatalmaskodás útján mégsem Augusztus akarata valósul meg, hanem Isten akarata, aki a próféták útján a Megváltó születésének Ígéretét már régen megüzente. És nemcsak megüzente, hanem így üzente meg. Azért beszél ez az evangélium az emberi szeretet­­lenségröl, a szívtelen elzárkozásrél. Ennek lett az ered­ménye, hogy a világ Megváltója istállóban született meg és bölcsője az állatok jászol a volt. Szomorú tény. Le mellette áll az a megállapítás is, hogy ez az elzárkózó és megalázó emberi gőg mégsem tudta megakadáluozni Istent abban, hogy az 0 szeretető megvesse lábát a földön. Lényeges vonása az evangéliumnak az a megállapítá­sa is, hogy akkor éjszaka volt. Le lényegesebb az a közlése, hogy azon az éjszakán nem a csillagok pislákold mécsesei prébáltak áthatolni. Azt a sötétséget a menny soha nem hallott, rendkívüli világossága szórta szét. Ebben a karácsony-éjszakában szolalt meg a megvál­tás evangéliuma. Jél jegyezzük meg, kérlek benneteket, és írjuk bele a szivünkbe; a megváltás evangéliumát nem ember gondolta ki és nem ember ajka hirdette meg. Isten Örök ha­tározata volt az, és maga Isten nyilatkoztatta ki angyalaj­kon. Ez más szóval azt jelenti: a keresztény hit nem a föld talajból sarjadt virág. Isten kegyelmi ajándéka az. Befejező szakaszában pedig a karácsonyi evangélium azokrél a pásztorokról beszél, akik elsőkként nyerték ezt a kinyilatkoztatást. Félelem és rettegés között élték át, de aztán Örvendezve tettek tanúságot arról, amit láttak és hallottak.- 2 -Ezek ténymegállapítások.

Next

/
Thumbnails
Contents