Hitünk, 1980 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1-3. szám
-20-ILYEN EGYSZERŰ? A kis csavart beillesztik a gépbe, és ott a helyön végzi küldetését. Nem gyötri gond és nem kisérti kétség; nire valé az életen? Csak szolgál egyszerűen, csendesen. Ilyen egyszerű lenne az egész? "Mi leszel?" A gyérnek szenedbe néz; "Kocsis!" "Cukrász!" "Repülő!" "Katona!" S bearanyozza ezt a büszke tervet a szülök nosolya. Gk is szövögetik az álmokat, ha gyermekükre néznek, Álmodnak róla nagyot, szépet, sokat. Álmaik fenn járják a csúcsokat, de a valóság és az akarat annyiszor a mélyben marad. Mig egyszer a kérdés felébred, s döngetni kezdi szívünk falát; Miért is élet? Tudnám legalább! Hol a cél? Hol az értelem? S boldog, aki elér a felelethez; Mert az Istennek terve van velem! x Szívemben ezzel a szent felelettel megállók színed elö’tt, Istenen. Valaminek terveztél engem, Te segíts azzá lennem! Ha kiáltásnak, ha sinogatásnak, akármi másnak. Bocsásd meg, hogy dacoltam, lázadoztam, és segíts engedelmesen
