Hitünk, 1978 (26. évfolyam, 1-2. szám)

1978-01-01 / 1-2. szám

■C —

UJESZTENDÖ KÜSZÖBÉN

Letelt az év. Lezárjuk a könyvet.

Csend vesz körül. Mintha este volna;

Erezzük közelgősédét, Atyánk.

A Te tőkédet keressük.

Tartsd ma távol tölünk az élet hajszáját, Nyugtalanító gondjainkat és szívünk félelmét. Szeretnénk, Urunk, szaladok lenni e napon,

Hogy Téged szeressünk, készen várjunk Rád Es fényességed ragyogjon he minket.

A Te kezed védett és igazgatott;

Köszönjük mindazt, amit adtál nékünk Es kérjük áldásodat.

Urunk, ismered éltünk sötét napjait,

Tudod, hogy szeretnénk azokat letagadni.

De Előtted semmit sem titkolhatunk Segíts szembenéznünk az igazsággal S hogy hízzunk irgalmas Ítéletedben.

Ismét megváltjuk, Urunk, e napon;

Vétkeztünk gondolatban, szóban, cselekedetben, Szívünk és lelkünk restek voltak a jóra;

Sokaknak maradtunk adósai egy jó szóval, Pazaroltuk időnket, mintha sajátunk lett volna, Pazaroltuk erőnket haszontalan dolgokra,

A boldog perceket pedig úgy ragadtuk meg Mintha senkinek nem járna értük hála.