Hitünk, 1977 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1-3. szám

-■ms keresztje által, azok mind megtapasztaluák, hogy mekkora erőforrás ez. Nem is egyszeri és ideig lenes, hanem örökkétarté erőforrás, melytől nem kevesek, hanem megszámlálhatatlan sokaság meríthet táj életet adó lendületet időtlen időkre!

A hi then erősek és állhatatossak tették templo munkát új Jeruzsálemmé, Isten erős várává, mert ők hitték, hogy a választott nemzetség tagjai az a nép, melyet Isten sajátjának tekint. Nem mindenki, de egyre töhhen a hívek közül Isten igéje iránti fegyelmezett engedelmességgel szolgálták a közösséget és megtették nyilvános vallomásukat, hogy a jövőben alázattal és kitartással szolgálni kivánják úgy is mint igehirdetök és úgy is mint a szeretetszolgálat kivi tele zö‘i, Isten választottjait. Mások pedig áldó zatos felajánlatával idejűknek, talentumaiknak, vagyonuknak és pénzüknek, hogy ne maradjanak lelki szolgálat nélkül sem a szórványban lakók, sem a sze génysorsúak.

A VASÁRNAPI ISTENTISZTELETEK minden alkalommal meg voltak tartva s azokon az igehirdetések mint egy láncolat fonódtak egymásba. A múlt esztendőben már örvendezve állapítottuk meg: egyre többen hallgat jále rendszeresen Jézus beszédét! 1 n7^—még többen hallgatták az Ür üzenetét, mint az elfizd esz tendökben. A rendszeres, áldozatos és érdeklődő részvétel nem is maradt gyümölcstelen, de igazi értéke az új évben mutatkozik majd meg, mikor állandó lelkész jelenléte nélkül is meg lesznek tartva az istentiszteletek és egész széles vonala fog felállni azoknak a híveinknek, akik hónapról hónapra öröm mel készülni fognak az Ige hirdetésére hittel, lelkesedéssel, biztos alapon állva.

Minden félelem nélkül merem a szószéket ezekre a híveinkre bízni és tudom, hogy gyülekezetünk vilá