Hitünk, 1975 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1975-06-01 / 6-8. szám

2-zött. Jézus a szegénység és a gazdagság kategóriáival fogja meg az ellentéteknek a lényegét, amely kiterjed gazdasági, társadalmi és vallási viszonylatok ra. Ezzel a kérdéssel néz szembe, amikor az ellenség szeretetéröl szóló

A zsidóság a szive mélyén gyűlölte a római uralmat, és Jézus korában is nem egyszer tört ki felkelés az elnyomás ellen« Ez az ellentét belehasít a zsidóság testébe is. Közismert a szembenállás a római uralmat szolgáló vámszedök és a nemzeti érzésű farizeusok között. Az evangéliumokból is képet kapunk a vallási és nemzeti gyűlölködésről a zsidóság és a sa maritánusok között. Ebben az időben sok vallásos cső port volt a zsidóságban, akik maguk között a legbensöbb szeretetre kötelezték tagjaikat, de élesen elkü lönűltek a kívülállóktól. Szeresd a rendtársadat és gyűlöld az ellenségedeti kimondott elv volt a kumrániaknál.

De ne essünk tévedésbe! Ez a jelenség nem korlá tozódott arra az időre és területre. Az ember mindig hajlandó szolidaritást vállalni azokkal, akikkel közös érdek vagy közös nézet fűzi össze, és gyűlölni azokat, akikkel ütközik az érdeke vagy véleménye. Jé zus erre a kérdésre az ellenség szeretetének a pax*an csávái válaszol. Világosan érzi az ember, hogy az ellenség iránti nagylelkűség hozzátartozik az igazi emberséghez. Az ellenség szeretete sehol sem kap olyan központi helyet és mély tartalmat, mint Jézusnál

Urunk példákon mutatja meg, hogy a gyűlölet minden megnyilatkozására szeretettel kell válaszolni. A példákban mesteri fokozás van, amikor egymás után szólnak a gyűlölet megnyilatkbzásáról érzésben, szóban és tettben. A gyűlöletre jótett, az átkozódásra áldás, a bántalmazásra az illetőért mondott imádság a válasz. István vétanú és sok más példa az egyház