Hitünk, 1974 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1974-11-01 / 11-12. szám
-5-KARÁCSONYI LEVÉL EGY JÓBARÁTNAK Kedves Barátom! Vannak közöttünk olyanok akik állitják, hogy számukra Magyarországon kívül semmiképpen sincs igazi karácsony. Ügy vélik, hogy a kivándorolt magyar minden karácsonykor csak hazanéz, valahogy úgy mint a regeheli napkeleti bölcs, aki látta a csillagot, de sírva borult le, mert érezte hogy soha már nem érkezhetik el a karácsonyi örömhö z Nem tudom egészen osztani nézetüket, hiszen a Bibliának sok vándora idegen ég alatt, a száműzetés vagy a bujdosás kövére hajtva a fejét, találkozott Istennel. Mózes bujdosó volt a Hóreb hegyén... Jákob menekült, amikor egy útszéli köre hajtva fejét imádságának angyalai elérkeztek az Ür királyi széke elé... Izráel népe a babiloni fogság fűzfái alatt kesergett. . . Sokan, kemény magyar ajkak csak idekint, a menekülttáborok és kivándorlási helyük idegen eg viharai alatt lágyultak imádságra; sőt, lettek gyülekezet épitök és vezetők, mint a Krisztushoz való hűség nagyszerű, fegyelmezett példaképei ... A hontalannak és otthontalannak, a számüzöttnek is lehet igazi karácsonya, mert fel tudja ismerni a másik hívő lélekben az Isten gyermekét, így formálódik ki benne is egy Krisztus-arc, hogy ránk mosolyogjon szeretettel, bíztatólag, igazi 1 arácsonyi lelkülettel. Ott van igazi karácsony és ott van igazi otthon kedves Barátom, ahol Jézus ar ca világit reánk. Ez itt is, miközöttünk is ki tud rajzolódni; igy párosul aztán a régi, magyarhoni karácsonyok emléke a jelenbelivel. Szeretettel, H © Xj o
