Hitünk, 1973 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1973-10-01 / 10. szám

-6-mm EVANGÉLIKUS SZEMMEL òZÜI.ETÊSiCNF.K ISO ÉVFORDULÓJÁN MADÁCH VALLÁSOSSÁC-A. . Mindenesetre az volt, aminek született, vallá­sos római katolikus om - "bérc Az volt a szokása, erről hagyatéka tanúsko­dik, hogy egy-egy papír­lapon felvet, aztán fej­teget egy-egy vallási problémáto A fentiek azonban -úgy vélem- meggyőzően igazol­ják, hogy nem volt elfo­gult, sok hajlamot és to nást őrzött ősei evang£ likus örökségéből. Vallásossága semmi e­­setre sem volt betanult, vakon elhitt tekintély­hit. Kedvét lelte abban, hogy a házához járó két pap, Divald plébános és Henri czy evangélikus lel­kész között hitvitát in­dítson, s ö maga azt a háttérből csendesen fi - gyelte. Egyszer, mikor szőrszálhasogató vitájuk ban a költő döntését kér ték, Madách csöndesen igy felelt; "A pap urak mindketten készen kap - ták hinnivaléjukat a te£ lógián; én magam tusako­­dom ki a magamét." A sze_ mélyes, meggyözödéses hitnek ugyanez a becsülő tes igénye szólal meg Ma dách fömüvének két helyén; a második színben; "Nagy kényelem a megnyugvás hitünk­ben, Nemes, de ter­hes önlábunkon áll­ni . " és a második prágai szin ben, ahol Kepler arra bíztatja tanítványát; "E fóliánsokat,mi­ken penész ül,Dobd tűzre mind, Ezek feledtetik Saját lábunkon a járást velünk Es megkímél­nek a gondolkodás­tól. » 1844 márciusában a bala_s sagyarmati vármegyeházán igen erőteljes felszóla­lása hangzott el Madách Imrének egy a "va.llás

Next

/
Thumbnails
Contents