Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 1. szám - Ifj. Takács Miklós: Külföldi könyvek a románokról
KÜLFÖLDI KÖNYVEK A ROMÁNOKRÓL MA MÁR ÁLTALÁJÍOS AZ A VÉLEMÉNY — nemcsak nálunk, hanem a legtöbb nyugati államban is —, hogy a páriskörnyéki béke- szerződések olyan helyzetet teremtettek Délkeleteurópában, mely semmiképen sem volt alkalmas arra, hogy az ittélő népek békés együttműködését és ezzel az európai rend fenntartását biztositsa. Azok a politikusok, akik Délkeleteurópa sorsa felett döntöttek, nem ismerték sem geopolitikai adottságait, sem népesedési viszonyait, sem az egyes népek történelmi szerepét. A békét követő években a páriskörnyéki döntőbírák nem is igyekeztek mulasztásukat pótolni és a délkeleteurópai realitásokat megismerni, hiszen meg voltak győződve arról, hogy döntésükkel minden problémát megoldottak — nem néhány évre, hanem „minden időkre“. Azok a jelek, melyek az ellenkezőjét bizonyították, csak nehezen jutottak a nyugati államok közvéleménye elé, mégis lassan felkeltették az érdeklődést Délkelet- eimópa iránt. Ennek fol5dán mind több tájékoztató jellegű munka jelent meg Délkeieteurópáról, mikor pedig az európai válság csúcspontja felé közeledett, már a nyugati államok is tisztán látták — nagyrészt éppen ezeknek az ismertetéseknek az alapján, — hogy Délkeleteurópa problémáinak hel3delen megoldása is egyik oka az európai rend küszöbön álló felborulásának. A Délkeleteurópára vonatkozó külföldi irodalom keretén belül számos munkát találunk, amely Nagyromániával foglalkozik, különös tekintettel Erdélyre és a magyar-román viszonyra. Természetesen nem olyan ismertetésekről van szó, melyeket román szerzők propagandisztikus céllal adtak ki idegen nyelven, hanem olyanokról, melyeket külföldiek írtak a nyugati államok közvéleményének tájékoztatása céljából. Ezeknek egy része tudományos jellegű, forrásmunkák alapján tárgyalja a magyar-román történelmi és művelődési kapcsolatokat, Nagyrománia kialakulását, valamint Erdély történelmi szerepét és részletesen foglalkozik a román nemzetiségi politikával. Másik része személyes tapasztalatok alapján igyekszik tárgyilagos képet nyújtani a világháború utáni Romániáról, tehát egyszerűen tényeket állít elénk, anélkül, hogy tudományos vizsgálatokba bocsátkoznék. Ezek a munkák azért érdemelnek figyelmet, mert választ adnak arra a kérdésre, hogy a külföldi szemlélő hogyan látja Romániát és Erdélyt és ennek alapján, hogyan alakul a románság és a magyarság képe a nyugati államok közvéleményében. Az ANGOL POLITIKAI KÖZVÉLEMÉNYRE na^ hatást gyakorolt Sir Robert Gower „The Hungarian minorities in the Succession States“ című tanulmánya,i melyben külön fejezet szól az erdélyi magyarság helyzetéről. Sir Glower azzal indokolja munkáját, hogy tájékoztatást akar adni angol képviselőtársainak az utódállamok» Sir Robert Gower: The Hungarian minorities in the succession states. London, 1937. 122. 1.
